Sík Sándor Légy csendességben 

 

Légy csendességben: Isten hogyha hív,

Halkan szólít, mint pásztorhangú síp.

Kelj fel, és indulj engedelmesen,

Kutyuska-vígan, bárány-csendesen.

 

Ha futni verne vesszős szenvedély,

Ne gondolj vele: menj és mendegélj.

Ha futva hágy el bárki, meg se nézd:

Csak el ne vétsed a csilingelést.

 

Ne nézz se jobb felé, se bal felé:

Csak az egyenes út az Istené

Hátad mögött ha mennydörög, se bánd,

Te csak sürögj a hívó síp iránt.

 

Ha éjbe vész is előtted az út,

Megsimogasd a síró kisfiút,

Ha sívó örvény örvénynek kiált,

Te kikerüld a szepegő csigát.

 

A hangos ember érőt nem teremt;

Az erőszaknál erősebb a csend.

Ha szeges-öv, ha véres máglyaláng:

Te mosolyogj, és mondd, hogy Miatyánk.

 

S ha tán a hang a véres Hegyre vitt,

Hol elveszik a világ bűneit,

Szelíden lépj a szegezők elé:

A nyíró béres is a Pásztoré.