Sokszor meglep, hogy az otthonainkban élő gyermekeink mekkora szeretettel, jósággal vannak a bajba kerülő kis állatok iránt!! Befogadják, gondozzák, a saját betevő falatjukat is oda adnák egy kis kutyának, fészekből kiesett madárkának!! 

Nézem az udvaron a sok sok  gyermeket és arra gondolok, hogy eltelt a vakáció, a tanévkezdés is, és sajnos nagyon kevés szülő, nagyszülő hív fel, hogy érdeklődjön, gyermeke, unokája felől.... Biztos vannak olyan szülök, akik nem is tudják, hogy hányadik osztályba írattuk a gyermekeit!!  

Imádkozom a gyermekeink vér szerinti rokonaiért és az apostol szavaival kérem a gyermekek nevelőit: "Biztassátok a bátortalanokat, karoljátok fel az erőtleneket, legyetek türelmesek mindenkihez!"(1Thessz 5,14)

Szeretettel, 

Csaba t.