1936-ban még voltak tízen.... sajnos ma már nincs híve Szent Imrének Marosszentimrén!! Mi a fiatalokkal, gyermekekkel összegyűltünk és elmentünk a régi templomba, az ősi szószékre felálltam, és hirdettem Krisztus örök evangéliumát!

Szomorú szívvel megosztom a régi verset,

Csaba t. 

Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban

Fejünkre por hull, régi vakolat,

így énekeljük a drága Siont;

egér futkározik a pad alatt

s odvából egy-egy vén kuvik kiront.

Tízen vagyunk: ez a gyülekezet,

a tizenegyedik maga a pap,

de énekelünk mi százak helyett,

hogy hull belé a por s a vakolat,

a hiuban a denevér riad

s egy-egy szuvas gerenda meglazul:

tizenegyedikünk az árva pap,

tizenkettedikünk maga az Úr.

Így énekelünk mi, pár megmaradt

– azt bünteti, akit szeret az Úr –,

s velünk dalolnak a padló alatt,

kiket kiírtott az idő gazul.

1936