„Nagy kérdés, hogy mire épül egy kapcsolat, egy házasság. Ha az anyagi javak megszerzésére, a testi szépségre, a gyönyörökre, a reprezentálásra, akkor homokra épül. Ahogy telnek a hónapok, évek, előbb-utóbb jönnek a viharok, nekizúdulnak a háznak, és romba dönthetik: jön valaki, aki izgalmasabb örömöket tud kínálni, aki szebb, fiatalabb, kívánatosabb, aki érdekesebb e világi célokat tud mutatni, nagyobb jólétet tud nyújtani, és akkor könnyen le lehet térni a hűség és a szeretet útjáról.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
"Nem azért vagyunk a földön, hogy eltorzítsuk, eltérítsük a természettől az életet, hanem azért, hogy megkapjuk belőle azt, ami szükséges, megőrizvén örök értékeit a jövő nemzedékek számára. Ha ebben a szellemben cselekszünk a létezés nagyon ösztönzővé válik és egész lényünket mozgósítja. Folyamatosan kérdőre vonom magamat, mit miért teszek, s érezhetem majd: cselekedeteim az életet szolgálják és építő tettek, avagy nem. Ha igen engem is táplál az élet. Úgy alkothatok, úgy lehetek kreatív, hogy ezzel nem sértem majd sem az életet, sem másokat. Így kerül egyensúlyba bennem a létezés és a birtoklás. 