Amikor pedig hazajött a saját országába, megtanította őket a zsinagógájukban, hogy meglepődtek, és ezt mondta: Honnan van ez az ember bölcsessége, és ezek a hatalmas munkák? Ez nem az asztalos fia? Nem Marynek hívják az édesanyját? Máté 13, 54-55
Jézus kortársai nem tudtak, nem mertek magasra emelni az élő hit szárnyán! A názáreti asztalos fiára szkeptikusan, gyanúsan, röviden bölcsnek tartották magukat, hitetlenségükben jelentéktelenek mertek lenni! Van-e bátorságunk, hogy az élő hit szárnyán magasra emeljünk, Krisztushoz forduljunk a felnőtt keresztény hitével?
Mennyire bízunk Istenben, egymásban, önmagunkban? Vajon a maroknyi porból készült ember mer-e, vagy akar-e Istenre figyelni, hogy Teremtőjére emelje tekintetét, vagy inkább a völgyben aranyborjút öntsön magának!
Merem-e lenyomni a kilincseket, akarom-e átlépni azt a küszöböt, ami elválaszt a természetfeletti világtól, hogy a Szentháromság felé haladhassak?
Amikor pedig hazajött a saját országába, megtanította őket a zsinagógájukban, hogy meglepődtek, és ezt mondta: Honnan van ez az ember bölcsessége, és ezek a hatalmas munkák? Ez nem az asztalos fia? Nem Marynek hívják az édesanyját? Máté 13, 54-55