Ahogy nem szégyellek odaülni a családi asztalhoz , ha éhes vagyok , hogy tápláljam testemet , ugyanígy nem kellene szégyenlem azt sem , hogy kiürültem belülről, hogy elhomályosult a hitem, a reményem és ezért tudatosan megterítem családomnak a lelki asztalt ! Jó,ha minden családnak megvan a saját kis szertartása , a lakásuk szent sarka , ahol imádkoznak együtt és külön -külön is . Ez nem egy ideje múlt gyakorlat, szertartás , hanem egy szent közösséget formáló erő , megmaradásunk záloga .