építsd föl minden éjszaka 

építsd föl újra s újra 

amit lerombol benned a 

nappalok háborúja 

ne hagyd kihunyni a tüzet 

a százszor szétrúgottat 

szítsd a parazsat nélküled 

föl újra nem loboghat 

nevetségesen ismerős 

minden mit mondtam s mondok 

nehéz nyarunk volt itt az ősz 

s jönnek a téli gondok 

már csak magamat benned és 

magamban téged óvlak 

ameddig célja volna még 

velünk a fönn valónak