Ezeket (a böjtöt, a virrasztást, lelkigyakorlatokat) az egyház nem azért ajánlja, hogy büntessen, hogy fájdalmat okozzon nekünk, hanem azért, hogy kibontakozzunk, növekedjünk, többek, erősebbek, gazdagabbak legyünk, és amikor valamiféle nehézséggel találkozunk, azon könnyebben keresztülmenjünk.

Az önmegtagadás olyan, mint amikor régen a fekete lőport betöltötték a puskába, aztán berakták a golyót, a fojtást, majd meggyújtották a lőport. Ha kevés volt a lőpor a puskában, akkor nem repült messzire a golyó, és ha valamit eltalált, akkor nem tudta keresztültörni. Ha több lőport tettek bele, logikus, hogy akkor a golyó gyorsabban haladt, akár a páncélt is keresztül tudta szakítani.

Ugyanígy van a lelki életben is: az önmegtagadással, a böjttel, a különféle lelki gyakorlatokkal a bennünk lévő lelki „lőpor” gyarapodik, és így a megcélzott, számomra fontos feladatokat könnyebben fogom elérni.

Arra biztatok mindenkit, hogy az advent, a nagyböjt folyamán tervezzen be valamilyen önmegtagadást, különféle aszketikus cselekedeteket, hogy az ünnepre Jézus egy fittebb, szellemileg, lelkiekben, akaraterőben erősebb, gazdagabb embert találjon.

Csaba t.