Ma mikor minden külső erő szeretné elhitetni velünk, hogy csak mi létezünk és a saját érdekeink kell mozgassanak bennünket, különösen is fontos, hogy tekintetünket olyan személyekre emeljük, kik képesek voltak Jézus Krisztus tanítása szerint elveszíteni önmagukat a közösségért, és akik pont ezáltal nyerték meg nemcsak a kortársak, hanem az utókor elismerésével együtt az örök életet is!! 

Szentéletű Márton Áron  kis Csíkszentdomokosi"életből" indult, székelyföldön a lakóházat és a gazdasági épületekből álló ingatlant, mai napig is "életnek" nevezik! Kolozsváron szentelték püspökké, a második nagy világégés előtt, tudta, hogy mire vállalkozik, de Isten és népe szolgálatát, a munkát vállalta, ahogyan főpásztori jelmondata is hirdette, „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától –  Hisszük, hogy szeretetből vállalt szolgálata, munkája számunkra szabadságot, számára dicsőséges örök életet jelent! Erdély véráztatta huszadik századának legkiemelkedőbb, hiteles személyiségétől mindannyian nagyon sokat tanulhatunk, kaphatunk!

1980 szeptember 29-én nemes lelkét vissza adta a Teremtőjének!

Szeretettel, 

Csaba t.