Itthon vagyok a dévai kolostorban, olvasom a szentírást,  imádkozok, a belső udvaron. Csodálom a virágokat, akik nem valamiért, valakiért, hanem csak úgy bomlanak, nyilnak, ha csodáljuk őket, ha nem.... 

Heves viharok voltak, zuhogott az eső, sütött a perzselő nap, de a virágok ragyognak, mert jó nyílni, virágot bontani, jónak lenni, ajándékká, áldássá válni ezen a földön. Próbálok tanulni a rózsáktól. 

E szép nap, legyen a tanító mesterünk az otthonunkban nyíló virág, 

Csaba t.