„A házasság a legalapvetőbb, legfontosabb életadó közösség, az emberi szeretet bölcsője. Az őszinte szeretetet, a másik elfogadását, a hűséget, a bizalmat, a reményt, a kiengesztelődés és az újrakezdés nagy ajándékát a családban tapasztalja meg a felnövekvő ember, hogy ezeket az értékeket az életükben és az egyházban is tovább tudják majd vinni. Az ember a családban sajátítja el a kitartás képességét, ismeri meg a munka örömét, a testvéri szeretetet, a nagylelkű megbocsátást.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Krisztus egyetlen parancsot adott nekünk, a szeretet parancsát, az ítélkezés, vagy a világvégét vizionáló pánikolás nem a mi feladatunk. Kérdezték a gyerekek, hogy mit csinálnék, ha az Úr megsúgná, hogy a mai nap lesz az utolsó? Azt válaszoltam, hogy elvégezném a szentgyónásomat, bemutatnám a szentmiseáldozatot, majd megöntözném a virágaimat és közbe mondanék egy jó pár székelybácsis viccet. Mert tiszta szívvel, jókedvvel, szép virágok között, talán még a jó Isten is szívesebben szóba áll velünk.