„A szerzetes számára nem a valamitől való szabadság a lényeges, hanem a valamire való szabaddá válás. Nem a valamiről való lemondás a lényeg, hanem az, hogy ezáltal a teljességet, az élő Istent szolgálhatom, és Ő szeretetben birtokolhat engem.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
