Ünnepre készülve, szép tiszta ruhában csak ki kell próbálni még egy jól nevelt kislánynak is, hogy milyen más felhasználási módjai is vannak a lépcsőnek!!  Sajnos a történet, a kísérlet vége ugyanaz, az én gyermekkoromtól nem sokat fejlődött e tekintetben az emberiség: A gyerek örömmel kísérletezik, jön anyuka, nevelőnő (ez egyre megy, mert a hangerő ugyanaz) és elkezd kiabálni!

A felnőttek nem látják a kísérlet lényegét, a lépcső progresszív felfedezésének a szépségét, mert ők évszázadok óta csak a fehér harisnyát, meg meg a betört orrokat látják... és az a mániájuk, hogy nézzék, hogy egy ügyes lány szoknyában éppen mit csinálhat és mit nem.. Azért annak örvendhetek, hogy most nem én vagyok a nevelő, én csak cinkosan rákacsintottam a megszeppent lányokra, mint egy vásott nagytata. Jó dolog csodálatos gyermekek nagytatája lenni!!

Szeretettel,

Csaba t.