Emlékszem arra az összetört ipari területre, mi a dévai állam által elvett és tönkre tett kolostor környékén volt a kilencvenes évek elején.... Mindenütt betontörmelék, gaz, földből kiálló vasak, itt ott egy egy tépett bozót, holdbeli táj, kerítés nem volt sehol.  Nem volt egyetlen fa, se virág se egy rendezett bokor!

Nézem a  tegnap a hosszú szárú erdőben a szép rendezett udvart, és nekem, ki végig itt voltam, nem jön, hogy higgyem, hogy ilyen szép rendezett park lett a kolostor környéke. Sajnos nemcsak nekem tetszik, hanem elkezdtek bejönni az udvarunkra innen - onnan a felnőtt csavargok, koldusok is piknikelni.

200 gyereknek kell ez a falatnyi hely, így a kollégáink bezárták az árvaház kapuit, de nem azért, hogy a gyerekeket bezárjuk, hanem, hogy az átmenő forgalmat kissé vissza fogjuk.

Érdemes dolgozni, fát ültetni, tájat rendezni, környezetünket testvéreinkkel, növényekkel szépen betelepíteni. Hiszem, hogy lassan , de biztosan befog indulni a  Kárpátmedencében a tündérkert projekt, mert még a koldusoknak is vágynak a szépre, ők is oda húzódnak, ami rendezett, otthonos, virágos. Hiszem, hogy az amire sokan vágyunk az meg is fog valósulni!!

Szeretettel,

Csaba t.