Október elseje az idősek nemzetközi napja... mi nem szerveztük a kilencven feletti testvéreinknek a programot, de mégis szépen összejött egy szép kirándulás. Ervin atya és Antal atya a kommunizmus viharát, az üldöztetések, börtönök után Arad melletti falvakban vészelték át! Hosszú évekig itt szolgálták mint plébánosok a legelesettebbeket, száműzetésben a szülőföldjükről! Egy nosztalgia utat szervezet Ervin atya a maga ripsz- ropsz stílusában és így útrakeltünk. Arad mellett Gájon a Sándor testvérek vendégei voltunk. Ők még annak idején mint paptestvérek sokszor megosztották a kommunizmus fekete kenyerét szeretettel. Jó volt hallgatni a régi adomákat, magvas történeteket, melyek mindegyre jóízű kacagásba fulladtak! Biztos, hogy embertelen volt az ateista kommunizmus Romániában, de így a mindent megszépítő múlt fényében azt láttuk, hogy a kegyelem Istene akkor is a jószándékú emberek, a szolgálatot vállaló papok oldalán állt. Igen, megannyi történetből kitűnt, hogy megtalálta a módját a Teremtő szeretete, hogy abban a látszólag Istentelen világban is sok sok alkalommal, túláradó kegyelmeivel betérjen gyermekei mindennapjaiba!! Isten szuvenír úr!! Kegyelmeit, áldásait nem párt jelszavak mentén osztja! Jó tudni, hinni, hogy a megváltó Istenünk minden kórban és minden rendszerben megtalálja az útját az öt szerető gyermekei felé!