Drága gyermekek! Ma arra hívlak benneteket, hogy térjetek vissza a személyes imához. Kicsi gyermekeim, ne felejtsétek el, hogy a sátán erős és szeretne minél több lelket magához vonni. Ezért legyetek éberek az imádságban és határozottak a jóban. Veletek vagyok és édesanyai áldásommal megáldalak mindnyájatokat. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.
Mennyei Atyám, sok, sok nap eltelt az életemből, jól van ez így! Mert megvan az értéke, szépsége, a gyermekkor bontakozó mindennapjainak, a teremtő érett férfikornak is, de csodálatos látni a napfényben hajladozó kalászt, békében megérni az elcsendesülő nagyszülői kort, amikor lassan felnövekvő gyermekeink átveszik mozdulatainkat, hogy tovább építsék, szépítsék a Te országodat. Jól van ez így!
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: A gyergyói medencében felnőtt és kirepült gyermekeinkkel, unokáinkkal a december végi találkozónkon készített felvétel!
A "füves" könyveket, a remény konditermének szánom!! Nem csak az izmaimra kell figyelnem, a bennem lévő reményt, hitet és a szeretetet is táplálnom kell! A megriadt, a sokszor csak csendben lapuló belső értékeinknek amolyan táplálék kiegészítőnek írom a könyveket!!
Tápláljuk tudatosan az Isten adta drága lelkünket, hogy sorvadozva el ne száradjon!!!
Mennyei Atyám, sok, sok nap eltelt az életemből, jól van ez így! Mert megvan az értéke, szépsége, a gyermekkor bontakozó mindennapjainak, a teremtő érett férfikornak is, de csodálatos látni a beteljesülő érett kalászt, megérni az elcsendesülő nagyszülői kort, mikor lassan felnövekvő gyermekeink átveszik mozdulatainkat, hogy tovább építsék, szépítsék a Te országodat.
Az Isten szava ugyanis eleven, átható és minden kétélű kardnál élesebb, behatol a lélek és szellem, az íz és a velő gyökeréig, megítéli a szív gondolatait és érzéseit. Semmilyen teremtett dolog nem marad előtte rejtve; minden föl van fedve és nyitva van az előtt, akinek számadással tartozunk.
Déván is havazott, az igazság az, hogy nem vitte túlzásba, de azért a gyerekek örvendeznek minden egyes hópehelynek!!
Becsüljük meg mindazt amink van, mert igazából minden, de minden Isten ajándéka! A hó is, a gyerek is, és még az is, hogy tudunk egymásnak örvendeni, egymásra bizalommal rámosolyogni, minden Teremtőnk drága ajándéka!!
A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal a Himnusz kéziratát.
Mi lesz a világunkkal?- kérdik sokan aggódva. Tudnunk kell, hogy ez nem Nostradamus próféciájától függ, hanem a jólképzett, lelkiismeretes tanítóktól, és a becsületesen működő, jó iskoláktól! Saulból, hogy egy véreskezű terrorista, vagy a szeretet apostola lesz, azt nem a zavaros tekintetű Szibilla dönti el, hanem az a tanítás amit Jézus felkínál neki, és amit ő nagy nyitottsággal képes elfogadni.
Mennyi pénzt költ a világ fegyverekre, hogy egymást a népek sarokba szorítsák? Vajon milyen oktatást, nevelést kapnak a menekülttáborok árvái? A nagyhatalmak vajon mennyit áldoznak arra, hogy a ma felnövekvő gyerekekből békés, közterheket vállaló, megbízható állampolgárok legyenek, vagy gyűlölettől remegő terroristák? Ki és hogyan foglalkozik ma a szülői gondoskodástól elvágott sok ezer gyerekről? Világunk holnapja, de már a mi közeljövőnk arca is ott látható a kitaszított, mellőzött gyermekek tekintetében, és ha ott félelem, gyűlölet szikrázik, akkor egészen biztos, hogy ránk szomorú jövő vár!
Tudatosodjon bennünk, hogy ma nincs fontosabb dolga az emberiségnek, mind a sok hadiárvát alázattal, jósággal befogadni, és bölcs jósággal oktatva, nevelve megértetni velük, hogy a szeretet útja az egyetlen járható út, amely az emberhez méltó jövőbe vezet!