Ha ülsz a szobában és elképzeled, hogy milyen sízni a hegyekben, soha nem fogod megtudni milyen is az, de ha felkötöd a lécet, kimész a hóra és megtapasztalod, hogy milyen ég és föld között repülni, reszkető lábbal száguldani a fekete pályán, akkor lesz saját tapasztalatod. Ha úgy jössz le a pályáról, hogy legyőzted önmagad, és legyalultad azt a fekete pályát, megcsináltad, s még a taps is bejött, na az már valami, az már mérhető tapasztalat. Ki kell lépni a tettek mezejére.
Ne csak elképzeld, ne csak a kispadról kommentáld az eseményeket, hanem igenis, állj neki és próbáld meg te magad.
Csaba t.
Nagyböjt elején, tűzzünk ki magunk elé megvalósítandó jó feltételeket! Sok irányba elindulhatunk, ezek közül talán az egyik a "szépségre való törekvés" is lehet!
.. egy befagyott ablak a ropogó hideg télben a maga jégvirágjaival milyen csodálatos?! Lám a természet bárminek neki áll, az érdekes, gyönyörű, szép... Tervezzük meg szavainkat, tetteinket, napjainkat, próbáljunk szépséget, ragyogást vinni az előttünk álló negyven napba! Mindenbe - mihez csak hozzáérek - szépséget lopni, csodálatos jó feltétel, melyet napról napra Húsvétra készülve megvalósíthatunk!!
Szeretettel,
Csaba t.
Hamvazkodjál hívő lélek,
mert porba tér ez az élet.
Akármennyit örvendeznél,
ne feledd, hogy porból lettél.
Hamvazkodjál, te dúsgazdag:
mert javaid cserben hagynak.
Évek szállnak, és maholnap
átadod mind földi pornak.
Hamvazkodjál, szegény ember,
viseld sorsod türelemmel:
Hamu hull a gyötrelemre
s irgalom a hű szívekre.
Örömeink mind elmúlnak,
könnyeink is porba hullnak.
Boldogok, kik megjavulnak,
hamu szaván megindulnak.