Isten éltesse a szépen cseperedő gyermekeinket, 

Csaba t.

Annamária 13 éves ,Karola 12 éves 

Szeretettel készülök Tatabányára és Tatára, 

Csaba t. 

-2016. nov. 12 (szom)   18.00 Tatatbánya – XIV: Déva Gála. Helyszín: Jászai Mari Szinház

-2016. nov. 13 (va)  09.00 Tatabánya – Árpád Hotelben író-olvasó találkozó.

                                 11.00 Bánhidai templomban szentmise.

                                 15.00 Tata – előadás, Pálma házban. Kristály Imperiál Hotel, Ady E. u. 22. 

Nemrég meglátogattam a csíki sörgyárat. Engem nem csak a kedves fogadtatás, hanem az a XXI. századi technológia is meglepett, mellyel készítik Székelyföld egyik legkeresettebb nagykövetét, a Csíki Sört! Utána mikor fent a sörbárban megkóstoltam a különféle, finomabbnál finomabb, helyben készült söritalokat, akkor még jobban meglepődtem! Igen, ha Székelyföldön minden amit készítünk ilyen jó, színvonalas lenne, akkor egészen biztos, hogy a fiataljaink nem elmennének, hanem a kint szerzett barátaikkal visszajönnének Székelyföldre!

Tudom, sokan megkérdezik, hogy egy szerzetesnek mi köze van a sörhöz, mit keres egy sörgyárban?! Bajorország a sör egyik fellegvára, fővárosukat Münchent a szerzetesekről nevezték el (mönch -szerzetes). Nagyböjtben kenyéren és vízen böjtölő jó szerzetes atyák terjesztették el Európában a folyékony kenyeret! A csendes munkás életet élő férfiak hamar rájöttek, hogy ha a kenyérhez szükséges alapanyagokat bölcsen, okosan összekeverik, akkor a hosszú böjti szentidő nem tűnik olyan hosszúnak! Akkoriban mindenki járt templomba, a szerzetesek meg jószívűek voltak, így a keresztény hittel nagyon hamar elterjedtek mindenfelé az egymással versengő jobbnál - jobb, nagyszerű söritalok!

Egy Csíkban felnőtt szerzetes barát, egészen biztos, hogy Csíki Sört fogyaszt és azt is ajánlja testvéreinek mértéktelen szeretettel, mértékkel való fogyasztásra!

Csaba t.

Végtelen szomorúsággal mondja Jézus a mai evangéliumi részben: "Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint  ahogy a tyúk  szárnya  alá  gyűjti  csibéit, de  te  nem  akartad." Megvagyok győződve, hogy nem csak kétezer évvel ezelőtt, és nem csak Jeruzsálem népét próbálja végtelen türelemmel, szeretettel összegyűjteni Jézus, hanem ma is, bennünket is hív, kotlómamai gondoskodó szeretettel!! Gondjainkban, bajainkba kihez is menekülhetnénk mind hozzá, ki mindannyiunkat végtelen jósággal szeretne átölelni: "Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok – én felüdítelek titeket." Mt 11, 28

Szeretettel, 

Csaba t. 

Legyen a szentírás mindennapi olvasmányunk!!

Abban az időben néhány farizeus jött Jézushoz, és figyelmeztették: „Sietve távozzál innen! Heródes meg  akar ölni.” De  ő ezt válaszolta:  „Menjetek, mondjátok meg annak  a rókának: Íme,  ördögöket űzök, és  gyógyítok ma  és holnap; csak harmadnapra fejezem  be. De ma,  holnap és holnapután  tovább kell járnom  utamat,  mert  nem veszhet  el  próféta  Jeruzsálemen  kívül.

Jeruzsálem, Jeruzsálem,  te megölöd  a prófétákat,  és megkövezed  azokat, akiket hozzád küldtek. Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint  ahogy a tyúk  szárnya  alá  gyűjti  csibéit, de  te  nem  akartad.  Meglátjátok, elhagyott lesz házatok. Mondom nektek: Nem láttok engem mindaddig, amíg el nem jön az az idő, amikor így kiáltoztok: Áldott, aki jön az Úr nevében!”

Lk 13,31-35

„Szegénység van?! Hatalmas bűn fogja a világunkat maga alá temetni, mert gyermekeinket, fiataljainkat nem tanítjuk meg megélni, gazdálkodni!

Mindenkit parancsszóra beterelnek az iskolába, ahol elvont igazságokkal reggeltől estig lefoglalják őket! Bűnös nagyravágyással mindenkiből értelmiségit akarnak nevelni, és közben a reális élettől elszakadnak a felnövekvő generációk!

Lehet, hogy nem lehet jó árban értékesíteni a húst, a tojást, a tejet, de hány szegény családnál jártam, hol mindenki dohányzik, issza a kávét és várják a segélyt! Mennyivel másképp néznének a falvaink, ha legalább a munkanélküli réteget megtanítanák szépen, játszva gazdálkodni, megtermelni a saját mindennapi betevő ételét!

Friss, finom, egészséges táplálék mellett mennyivel kevesebb orvosság fogyna, s mennyivel több jókedv, kacagás lenne a tisztességes, jól végzett munka után, az emberhez méltó sikerélmények láttán?!” 

Böjte Csaba

Kép:Kellner Judit

Mi mindig arra figyelünk aki bánt bennünket -milyen jó lenne , ha azt is látnánk, hogy milyen sokan szeretnek önzetlenül !!

Csaba testvér  

Szeretettel gratulálok a szászvárosi kollégáimnak a szép családhoz, 

Csaba t.

A mai ember megtapasztalta, hogy neki alanyi jogon minden kijár!! És éppen ezért beképzelt, követelőző, türelmetlen és ugyanakkor munka nélkül szeretne mindent megkapni, "megpályázni"! Hát ez a mai evangéliumi rész nem arról szól, hogy: Mama aranyvirága dőlj hátra, mert a jó Isten teríti a szép piros szőnyeget, az angyalok fújják a trombitát, mert mindenki csak arra vár, hogy te méltóztassál bevonulni a mennyek országába!! 

A szentírás azt mondja nekünk, hogy: "Félve remegve munkáljátok üdvösségeteket"! Fil 2,12 Egészen biztos, hogy nem szabad beképzeltek legyünk, a születés, a vajúdás kínjait nem lehet megsorolni, hanem kemény, kitartó munkával megkel küzdenünk az örök üdvösségünkért, a mennyek országáért! 

Bizakodó lélekkel, 

Csaba t. 

Abban az  időben  Jézus  Jeruzsálem  felé  tartott.  Útközben  tanított  a városokban és  falvakban,  melyeken  áthaladt.  Valaki  megkérdezte  tőle:

„Uram, kevesen vannak,  akik üdvözülnek?” Ő  így válaszolt:  „Törekedjetek bemenni a szűk kapun, mert mondom nektek, sokan próbálnak majd bejutni, de nem tudnak. A ház  ura felkel és  bezárja az ajtót,  ti kint rekedtek,  és zörgetni kezdtek az  ajtón: Uram, nyiss  nekünk ajtót. Erre  ő azt  feleli nektek: Nem tudom,  honnan vagytok. Akkor  ti bizonygatni kezditek:  Veled ettünk és ittunk, a mi utcánkban  tanítottál. De ő megismétli: Nem  tudom, honnan vagytok. Távozzatok tőlem mind, ti, gonosztevők! Ott majd sírás  és fogcsikorgatás lesz, amikor látjátok Ábrahámot, Izsákot, Jákobot és mind a prófétákat az  Isten országában,  magatokat meg  kitaszítva onnan.  Jönnek majd keletről és  nyugatról, északról  és délről, és  helyet foglalnak  az Isten országában. Íme,  így lesznek  az utolsókból elsők,  és az  elsőkből utolsók!”

Lk 13,22-30

A kedves Iringó nevelőnő még Szovátán dolgozott, mikor felkerestek, hogy Isten nevében fogadjunk be három aranyos gyereket. A legkisebbet, a karon ülő babát Oszkárnak hívták!  A kis baba biza nagyon pinduri, beteges legényke volt... Iringó nagy kerek szemekkel nézte a pislákoló életet, én meg biztattam, hogy nyugodtan mondjon igent, mert ő ennél szebb, élőbb "Oszkár díjat" soha senkitől nem fog kapni!! Emlékszem ahogy viccelődve, kacagva, igent mondtunk az Oszkár díjra,  az életre, mely mára szépen megerősödött, felcseperedett! A napokban Torockón jártam, és a nagy legény titokzatosan félrehívott és megajándékozott egy csodaszép rajzzal!! A csatolt kép magáért beszél, s hogy a gyengébb felfogó képességűek is értsék, a szerző a neveket is oda írta: Oszi és Csaba t. kézen fogva mennek a Mennyországba!! Nagyon meghatott ez a kép, mert igazából, ha egyetlen dolgot tehetnék, akkor egészen biztos, hogy kézen fognám a gyermekeimet és szépen, komótosan besétálnánk velük a mennyországba, hogy ott találkozzunk a mi Megváltónkkal, Jézus Krisztussal!!