2015. szeptember 7. – Hétfő

 
Nagyon nehéz olyan döntést hozni, mi mindenkinek tetszik!! Itt a mai evangéliumi történetben valószínű, hogy Jézus tudta, hogy egyesek rosszallását fogja kiváltani, mégis a szeretet a jóság mellett döntött és nem a rövidtávú személyes érdekeit tartotta szem előtt!! Végül is szerencsétlen nyomorult ha már  úgyis rég, hogy béna, még egy napot ki tudott volna bírni!? Jézus nem küldi el félszeg félelemmel ezt az embert, hogy gyere majd holnap, hanem a kör közepére állította, majd jósággal vissza adja egészségét, épségét ennek az embernek!! Nem filozofál azon, hogy vajon majd ez a meggyógyított ember mit fog kezdeni, az egészségével, két kezével, hanem segít, mert Ő a Szeretet!! 
 
Az írástudók és a farizeusok a világuk meghatározó, legfőbb értékének a törvényeket, az előírásokat és a parancsokat tartják! Azok mögé bújva zárkóznak el sokszor a konkrét jócselekedetek végzésétől, a szeretet gyakorlásától!! A maguk szempontjából valószínű, hogy igazuk is van!
 
Krisztus világunkat mozgató legfőbb értéknek, a főparancsnak a Szeretet parancsolatát teszi!! : "..megkérdezte Jézust egy a törvénytudók közül: Mester, melyik a legfőbb parancs a Törvényben? Jézus azt mondta neki:

1. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!
2. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" (Mk 12,30-31)
 

 
Jézusuk nem csak tanítja az apostoloknak a szeretet parancsát, hanem magát mint a szeretet zsinórmértékét állítja joggal példaképül elénk!  "Úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!" (Jn 13,34) 
 
Nagyon nehéz elfogadni, és hinni, hogy a világ legnagyobb értéke a szeretet,  hogy bármi is történik nem szabad a szeretet parancsáról letérni! Nekünk is újból és újból kell választanunk, döntenünk különféle értékek közül! 
 
Most itt van a menekült ügy! Mindannyiunknak nagy próbatétel!! Egy dolog biztos, segítenünk kell! A joggal vitatható kérdés, melyre a megválasztott elöljáróinknak válaszolnia kell,  hogyan tud az állam, az egyház, de akár az egyszerű állampolgár is  a legeredményesebben segíteni!? Jóhiszeműen azt feltételezzük, hogy a menekültek egy anarchiába, erőszakba, rendetlenségbe süllyedt világból menekülnek!  Bízunk benne, hogy nem ugyanazt szeretnék itt Európában is kapni, mind ami elöl oly sok szenvedés árán elmenekültek! Ezért az ő érdekük, hogy elfogadják az Európai Országok által felkínált segítség formáját és módját! Evidens, hogy iskolában azt mindenki el kell fogadja, hogy a tanár diktálja a tanulás módját, rendjét, ő az aki tudja, hogy hogyan tud a legeredményesebben segíteni a diákoknak a kívánt ismeretek elsajátításában! Nem a diák dönt, hanem a kinevezett tanár, hogy mikor van kész a diplomára vágyó fiatal! Ugyanígy a menekültek is el kell fogadják, azt a törvényes rendet, ahogyan ő rajta, családján segíteni próbál, akar az adott állam!! A félkezére béna ember együtt működik bizalommal Jézussal! Szeretettel kérni kell, hogy a menekülő működjön együtt a rajta segíteni akaró hatósággal, és amennyiben nem akar együttműködni a minimálisan sem, akkor az ő jóhiszeműségét már nem lehet vélelmezni!!
 
Szeretettel, Csaba t.
................................................

   Jézus az  egyik szombaton  elment a  kafarnaumi zsinagógába,  és  tanítani
   kezdett. Volt ott egy jobb kezére béna ember. Az írástudók és a farizeusok
   figyelték  Jézust,  vajon  meggyógyítja-e   szombaton;  hogy  aztán   okot
   találjanak a vádaskodásra. Ő azonban ismerte gondolataikat.  Megszólította
   tehát a béna kezű embert: „Kelj fel, és állj ide a középre!” Az felkelt és
   odaállt. Jézus akkor hozzájuk fordult: „Kérdem tőletek: Szabad-e szombaton
   jót vagy rosszat tenni, életet menteni vagy pusztulni hagyni?” Végignézett
   rajtuk, aztán így szólt az emberhez: „Nyújtsd ki a kezedet!” Az  megtette,
   és meggyógyult a  keze. Erre  esztelen harag  szállta meg  őket, és  arról
   kezdtek tanakodni, hogy mit tegyenek Jézussal.
   Lk 6,6-11Bővebben: Szeretünk, de hogyan?

Bővebben: Megkereszteltük Kolozsvári Tibor és Borbála ötödik gyermekétMegkereszteltük Kolozsvári Tibor és Borbála ötödik gyermekét, a kis Virág Terézkét és ha már ott voltunk a kedves unokahúgát, Csinszkát is megkereszteltük! Isten áldását kértük a kis keresztényekre, és azért  is imádkoztunk, hogy mi mindnyájan megtudjuk tartani a keresztségi fogadalmunkat!! 
Szeretettel, 
Csaba t.

Kezdődik újra egy tanév és én állok a papirhegy előtt és azon gondolkodom, meddig lehet ezt birni? Mennyi időt kell eltőlteni látszólag értelmetlenül a birokrácia útvesztőjében? Aztán tétován valaki megfogja a kezem, felnéz rám és azt mondja nekem: szeretem magát...egy nagyobbnak az a kivánsága az új tanévre, hogy töltsek vele több időt ...egy másik azt mondja, alig várom, hogy visszamehessek....
És a papirhegy lassan-lassan fogyni kezd, már nem is olyan nehéz, mert érdemes, értük. És két éve végzett nevelt visszajön mosolyogva, bekap egy húslevest és robog is tovább, de nem tudott úgy elmenni a ház előtt, hogy ne jöjjön be és ne ragyogja be mosolyával esténket. Jó látni, ahogy fiatalos hévvel éli életét és boldog és jól érzi magát bőrében!
És jó, hogy sokan visszajárnak, elmesélik mit tudtak elérni, milyen csalódásaik voltak és jó, hogy néha tanácsot is kérnek...
Már nem nehéz...értük, miattuk érdemes élni! Ha egyik-másik meg is sebez, az öröm több, amit kapunk. És szeretetet és mindent!
Kollégák, nem kell félni, Isten ott van és lenyúl és segit. Nehéz? Biztosan. Fizetség az a tömérdek szeretet, amit kapunk ajándékba gyerekeinktől, nincs ennél tisztább öröm!
Alig várom már, hogy elkezdődjön, hogy vissza jöjjenek, hogy kacagjunk és sirjunk együtt! Kolozsi Noémi, kovásznai nevelőBővebben: Kovásznai biztató gondolatok!!

Bővebben: Gyermek az erdőben...2015. szeptember 6. – Évközi 23. vasárnap

 
Jézus megnyitja a süket fülét!! Igazából Jézus példájára mi is egymás fülét megnyithatjuk nagyon szép, szent dolgokra!! Talán 16-18 évvel ezelőtt egy kislány mesélt két gyermekről, kik kint élnek az erdőben, egy nagymamával és nagy veszélyben vannak... én előre azt hittem, hogy az esti Jancsi- Juliska mesét idézi a 8 éves kislány, és nagyot kacagtunk, hogy na jó, majd bemegyünk a kisbusszal a Grimm testvérek erdejébe, és összeszedjük a mézeskalács házból a gyermekeket. De a kislány másnap újból nekem állt, látta, hogy a fülem még nem nyílt ki a gyermekek gondjára, és megint elmondta, hogy igen, tényleg kint az erdőben lakik két kislány a nagymamával....  
 
Hittem is, nem is, de azért útra keltem, és elkezdtem nyomozni.... Négy öt út, ide - oda és kiderült, hogy a kislány valóban igazat mondott, majd került egy rokon, aki el is vitt az erdőbe!! Solymos határán kint a fák között valóban egy kis, egyszerű, földből készült kunyhóban volt két aranyos kislány! Ott arra felé természetesen nem volt villany, víz, csak szegénység! A lányok hozzánk költöztek, nagyra nőttek, már több mint 7-8 éve kirepültek az otthonból, Gyorsan repül az idő, de a minap kaptam egy kedves levelet! 
 
"Nem is tudom hogy kezdjem...annyi idő telt el amióta én is ott voltam Déván! 4 napja találtam egy bácsi oldalán 2 képet rólam akkoriból mikor még kicsi volta .... a szívem úgy elkezdett dobogni amikor megláttam a felvételt! 
Az az ölelés,mintha ma lett volna.... !
Az a hej ahol annyi szeretettel voltam nevelve annyira hiányzik! 
Büszke vagyok hogy maga gyermeke vagyok. Szeretettel Irénke"
 
Olvastam a sorokat és potyogtak a könnyeim! Rákerestem Irénke facebookos oldalára, és örömmel láttam, hogy a mi kettőnk képe van az ő kezdőoldalán.... Azt gondolom, hogy egy vérszerinti apa is boldog lenne ettől, s ha még melléje, ilyen kedves sorokat kapna: Nagyon örvendek hogy rátaláltam a képekre, nagyon büszke vagyok, hogy maga gyermeke lehetek, és mindig az leszek! Szeretnem maid jövő évben, mikor haza jövök Németországból, meglátogatni, mert az ölelése nagyon hiányzik, akárcsak a templom és a mise! Szeretnék részt venni egy misén is.

Bővebben: Keresdi jó hírek!!Köszönöm a megerősítést!

 

„Bezzeg a Mi időnkben…”

- Ugye, hogy ezt minden generáció elsüti a következő „évjáratok” kibeszélése során? Mikor nosztalgiázva, mikor minősítésként. Be kell vallanom, hogy nem egyszer, s nem kétszer jómagam is adtam ily módon hangot kétségeimnek, amikor egy-egy történés, esetleg teendő kapcsán szóba kerültek a „mai fiatalok”. Ezen jegyzetem - azon túl, hogy alapvetően örömömet akarom megosztani - egyfajta bocsánatkérés is. …hogy tanulságként szolgáljon minden hozzám hasonlóan kétkedő, minősítő, általánosító korombelinek.

 

A történet, amely örömöm alapjául szolgál:

Augusztus 24 - 30-a között 17 fiatalember volt a vendégünk, itt Keresden, a Bethlen család ősi várkastélyában; amelyet a tavalyi évben az örökösök 50 évre átadtak a Böjte Csaba, ferences szerzetes nevével fémjelzett Szent Ferenc Alapítványnak; ahol egy éve szolgálunk kedvesemmel, Ferencz Klárával.

A fiatalok Győrből érkeztek, s néhány „személyi testőrt” kivéve, mindannyian a Széchenyi István Egyetem építész-, építő mérnök hallgatói. A kis csapatot Kottmayer Tibor tanár úr fogta össze.

„Előrejelzés” ide, „huhogás” oda, csak elismerés jár mindannyiuknak!

Kiscserkész módra, kiválóan viselték a „rideg tartási körülményeket”, s még a főztömet is megették!

A három megindított munkaponton látványos munkát végeztek. Felmérték a gazdasági épületeket, ahova a Jógazda Akadémia műhelyeit tervezzük. Két munkacsoportban javaslatokat készítettek a várfal dél-nyugati falán kívül eső parkrész táborhellyé alakítására. …de erről szebben szól az alábbi link, ahol is mérnöki pontossággal dokumentálták a folyamatokat:

 

http://beke-haza-keresd-2015.webnode.hu/

 

Csak megismételni tudom az utolsó, táborzáró tűznél mondottakat:

- Köszönöm, hogy megerősítettetek abban a hitemben, hogy van jövő! …és ez a jövő Ti vagytok!

- Köszönöm, hogy megerősítettetek abban a hitemben, hogy van értelme szülőként, nevelőként, oktatóként, tanárként nap-nap után tenni, s küzdeni, mert van, aki folytatja a „Munkát”; … mert van, aki meglátja, felismeri az „Utat”; …s a stafétát, a fáklyát átvéve viszi azt tovább!

ÁLDÁS! ÁLDÁS! ÁLDÁS!

 

TISZTELETTEL KÖSZÖNJÜK!
 
Adjon Isten szép napot - jó munkát!
Szeretettel ölel: Ferencz Klára és Szőts Béla

Bővebben: Iskola kezdésre egy gondolat!Ne félj a tanulástól, a munkától!! Vágyakozó szeretettel kell átölelni feladatainkat, mert általuk születünk, bontakozunk ki. Hisszük, hogy Isten országát építjük, de ugyanakkor önmagunkat is megszüljük, mert minden tettünk, szavunk visszahat ránk. Az leszel holnap, amit ma gondolsz, mondasz, teszel! Talentumaidat becsületes munkával kamatoztatva méltóvá válsz  és képes is leszel arra, hogy sokat bízzanak rád. Szeretettel, Csaba t. 

Aranyos dévai kislány! Ugyanarra a szép, maszatos arcocskára, hogy fér el a könnycsepp és a jókedvű mosoly? Nem tudom, csak azt tudom, hogy elfér és a bajokat sokszor nem megoldani kell, hanem csak egyszerűen tovább kell lépni az élet útján!  
 
Kimentem az udvarra és ott sírdogált ez a gyönyörű kislány. Ki tudná megmondani, hogy mi a gond, mi a baj, melyik barátnője mivel bántotta meg? Le lehet ragadni oknyomozó szimatolásba, hogy ki volt a hibás, de én grimaszkodva ránevettem, és a síró gyerekarc szép mosolygós arccá változott. Majd elkaptam a derekát és feldobtam jó magasra, s már fel is tört a csörgedező, jókedvű gyermekkacagás! Miért töltenénk civakodással, vádaskodással, ítélkezéssel a szép nyári vakációt? 
 
Az életben sok olyan dolog történik, ami nem kellett volna megtörténjen! Hozzánk kerül a családból kihullott gyerek sok - sok sérelemmel, én meg a bajba került kis élethez lehajolva hiába is próbálnám megmagyarázni, megoldani az "árvaságát", mert sajnos nem tudom! Jószándékú erőfeszítésemmel egyszerűen csak szétmaszatolnám azt a sok mocskot, szemetet, mi összetörte a családját! Ezért én nem kérdezek semmit (a gyerek irataiból úgyis ismerem), egyszerűen ránevetek, és szó nélkül, játékos jókedvvel azt mondom neki: fiam vagy, ma szültelek téged! És a csodálatos gyermeki lélek a mocskos gönceivel együtt ledobja búját, bánatát, és a nyakamba ülve játszva átveszi az én jókedvű, derűs, reményteli hitemet! Mosolyommal, játékos grimaszkodásommal azt mondom neki - szó nélkül, - hogy nincs baj, jó helyen vagy, te is  itt vidám gyermek lehetsz, nagyra nőhetsz! Nem oldunk meg a múltat, egyszerűen onnan ahol van a gyermek, újra tervezzük az életet!
 
Nagyon tetszik a mai evangéliumi rész! Az életet nem valami merev szabályoktól rángatva kell bonyolítani, hanem gyermeki jókedvvel, derűvel, bizalommal, Isten drága ajándékát a létet, élni kell! Az apostolok éhesek, és Jézust nem érdekli a merev előírás, hogy szombaton nem aratunk, nem őrlünk, nem dolgozunk! Minden egyes előírás az élet szolgálatára született, és ha nem szolgálja az életet, az életnek akkor is tovább kell mennie!
 
Mohács, Trianon után is felkelt az áldott nap! Azoknak volt igazuk, akik nem roppantak bele a tragédiába, akik nem ragadnak le a múltnál, hanem újra talpra álltak, és az életet választva tovább tudtak menni! Isten ma is új napot adott, a nagyhatalmak háborúznak, a menekültek jönnek mennek, a focilabda gurul, mi bizalommal nézzünk előre, és szedjük szaporán, jókedvvel a lábunkat Krisztus oldalán! Jézus vidáman lépked a búzatáblák között, és az akadékoskodó embereknek csak annyit mond, hogy:  „Az Emberfia ura a szombatnak is.” Amit én a mai nyelvre fordítva így mondanék: A gyöngéd szeretet átlép a nehézségek fölött, megoldást keres és Jézus oldalán megy tovább az úton! Megy, mert az életnek tovább kell mennie!
Szeretettel, Csaba t. 
----------------------

   Amikor Jézus Galileában tanított, az egyik szombaton vetések között  járt.
   Tanítványai  tépdesni  kezdték  a  kalászokat,  és  kezükkel  morzsolgatva
   eszegették. Néhány  farizeus  rájuk  szólt:  „Miért  tesztek  olyant,  ami
   szombaton tilos?”
   Jézus válaszolt nekik: „Nem olvastátok,  mit tett Dávid, amikor  társaival
   együtt éhezett? Bement az Isten  házába, fogta a szent kenyereket,  evett,Tr
   és adott belőlük a többieknek is; pedig azokat csak a papoknak lett  volna
   szabad megenniük.” Majd hozzátette: „Az Emberfia ura a szombatnak is.”
   Lk 6,1-5Bővebben: Az élet megy tovább!!

Hiszek az isteni gondviselésbe!! Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ne lenne meg minden, egymást kiegészítő része világunknak, ennek az óriási, csodaszép, a végtelen szeretet alkotta kirakójátéknak, puzzle-nak! A Szentlélek vezet, hogy megtaláljuk azt a helyet, ahol boldogok lehetünk, segít, hogy megtaláljuk a helyünket és a társunkat ebben a szép világban! Bízzál Istenedben, mert vezet egymásra találni, egymáshoz illeszteni az önmagukban értelmetlen részeket! Szeretettel, Csaba t. Bővebben: Egymásra találni!!

Egy szép felkérést kaptam Zsil völgyéből, Lupénból, Régeni Izabellától, hajdani lányunktól!! 

 
"Én és a barátom eldöntöttük hogy szeptember 12 házasodjunk meg és nagyon nagy szeretettel szeretnem ha Ön tudna egyesíteni a sorsunkat" 
 
Sajnos nem tudok velük lenni, de azért nagy szeretettel kérem rájuk Isten áldását és kérlek imádkozzatok velem a fiatal párért!! Szeretettel, Csaba t. Bővebben: Imádkozzunk a fiatal párért!!

2015. szeptember 4. – Péntek

Isten nevében két aranyos kislányra mondtam a tegnap igent Nagy Mariannal, a medgyesi ház beindításával, ők a mi gazdagságunk és ők a mi böjtünk, imádságunk is!!  Hiszem, hogy ma az életre igent mondani, szeretetből egy gyermeket befogadni Isten előtt kedves imádság, önmegtartoztatás!! 
 
A gyerek, mit szeretettel befogadtál megtanít imádkozni! Talán csak a gondviselő Isten tudja hányszor borultam földre fohászkodva az elmúlt években gyermekeinkért! Saját határaimat megtapasztalva hányszor könyörögtem mennyei Atyánk elé letérdelve egy - egy fiúért, lányért, sírva kérve számukra a bölcsességet, az erős lelkűséget, a kitartást, az újrakezdés kegyelmét és persze kértem kenyeret, gázszámlára pénzt, jó nevelőket, kikkel csodát lehet tenni a sodródó, megijedt, vergődő gyermekek világában!! 
 
Oszd meg a kenyeredet az éhezőkkel, - mondja a mi urunk Jézus Krisztus! Igen a gyermekek szeretete, befogadása böjtölés is, hisz mennyi mindenről le kell mondjon annak ki az élet mellett dönt! Az igaz böjtölés szeretetből fakad, és ezért édes és könnyű és hiszem, hogy kedves is teremtő Istenünk előtt!!
 
Nem kell kitalálnunk valami rendkívüli magunkat sanyargató imamódot, böjtöt, mert ha alázattal rálépünk a szeretet, a befogadás útjára, akkor a mindennapok hozzák a kimeríthetetlen bőséggel a lehetőséget az önmegtagadásra, az imádságra, csak győzzük azokat vállalni, hordozni Isten dicsőségére!  
 
Szeretettel, Csaba t. 
----------------------------------------
   Egy alkalommal  a  farizeusok és  írástudók  így szóltak  Jézushoz:  János
   tanítványai gyakran  böjtölnek és  imádkoznak,  és ugyanígy  a  farizeusok
   tanítványai is;  a  tieid azonban  csak  esznek-isznak. Jézus  így  felelt
   nekik: Csak nem foghatjátok böjtre a násznépet, amíg vele van a  vőlegény?
   Eljön  az  idő,  amikor  elviszik  a  vőlegényt:  akkor  majd   böjtölnek.
   Példabeszédet is mondott nekik: Senki sem hasít ki új ruhából foltot, hogy
   ócska ruhára tegye. Hiszen így az  újat is elszakítja, és az ócska  ruhára
   sem illik az új folt. Senki sem tölt új bort régi tömlőkbe, mert az új bor
   szétszakítja a tömlőket; a bor kiömlik, és a tömlők is tönkremennek. Az új
   bor új  tömlőbe  való: akkor  mindkettő  megmarad. Aki  óbort  iszik,  nem
   kívánja az újat, mert azt mondja: Jobb az óbor.
   Lk 5,33-39Bővebben: A gyermek imádságból, böjtből születik!