Elérkezett a 2o13-14-es tanév utolsó tanítási hete!! Elkezdtük mi is a tanév-zárás nagyon hálás "munkáját"!! A tegnap Zsombolyán voltam, hálás szeretettel köszönöm, hogy minden határmenti ház képviseltette magát! Jó volt erőben, egészségben, vidáman azokat, akikkel ezt a szép évet hosszan vittük!! Következőben jobban szervezünk, hátha a napközi otthonok vezetői is eljutnak a közös tanévzáróra!!
Íme az aknaszlatinai magyar óvoda vezetőnőjének levele:
"Az utolsó időben többször kérdezték tőlem, a magyarországi barátaim, mi itt Kárpátalján hogyan érezzük át ezt a helyzetet, ami van Ukrajnában. Sőt volt olyan barátom, aki még decemberben felhívott és azt mondta: „Éva, gyertek haza” Vagy 100-szor elhangzott a kérdés „Miben segíthetünk nektek”
De a válaszom mindig, mosolyogva (mert jólesett a törődés) egy és ugyanaz volt ..
-Itt minden a legnagyobb rendben van, és a háború borzalmai nem érintenek bennünket.
Ezt éreztem ma reggelig.
Tegnap a vasárnapi szentmise után, az állami óvoda egyik munkatársa arra kért, hogy segíteni kell 1 családon, aki Donyeckből menekült, és mivel az állami óvoda két hónapra leáll, az óvodás korú, kis Liza hozzánk, a magyar katolikus óvodába jönne. Az első gondolatom az volt „Hozzánk egy magyar közösségbe???”
De ma reggel, mikor megláttam a kislányt, édesanyjával együtt...
Félelmet és a kétségbeesést láttam szemükben, egy plüss kutyust ölelt magához a kislány.
Erősen szorította a kezemet Liza, és ezeket a szavakat ismételgette:
-Én nem tudok magyarul, de mi mást lehet tenni.. meg fogok tanulni, mert ilyen az élet… és ezt a mondatot többször is elmondta.
Istenem!!! Ez a gyermek mindössze 5 éves !!! És az életről beszél??? De ha igen, az élet másik oldalát kéne, hogy ismerje.. a felhőtlen oldalát, hol játék, szívből jövő nevetés és embertársai szeretete veszi körül.
P.Éva"
Aknaszlatina a Tisza felső folyásánál fekvő város (a folyó túlpartja Máramaros-sziget, Románia). Évszázadok óta sót bányásztak itt, majd a mélyben lévő sós levegőjű termeket gyógyászati célra használták. Néhány éve a bánya beomlott, sok ember veszítette el a munkáját, sok család a megélhetését.
Megszeretnék osztani veletek egy nagyon szép élményt.
Szombaton, Mária imadélután volt Déván. Meghívottunk Sarnyai Andrea, aki 21 éve fordít a magyar csoportoknak Medjugoréban. Beszélt gyerekeinknek meg a jelenlévőknek a Szűzanyáról, a jelenésekről. Olyan szépen beszélt, hogy úgy éreztük mintha a Szűzanya ott lett volna mellettünk, mintha simogatott volna minket.
Utána elimádkoztuk az örvendetes rózsafüzért, végül egy órás szentségimádáson vehettünk részt.
Köszönjük Andreának, hogy fáradságot félretéve eljött Pestről és köszönjük Bernardin testvérnek, hogy megszervezte ezt a szép délutánt.
Szeretettel,
Ceci
Ma megáldottam Budapesten Hunyadi János szép szobrát! Nagy örömmel tettem eleget e felkérésnek, annál is inkább, mert kevesen tudják, hogy Csíksomlyóra pont Hunyadi János telepítette a ferences szerzeteseket! Én Csíkszeredában nőttem fel, hivatásomat a Somlyói ferencesektől kaptam, eltelt több mind 6oo év, de azért én büszkén mondhatom, hogy Hunyadi János által ültetett nagy fának vagyok én is az ága!! Büszke örömmel, Csaba t.