Persze tudom, sokan azt mondják majd neked, hogy utunk helyben topogás, a semmiben való forgolódás. Ne hallgass rájuk! Te a kezedet fogó Istenben bízzál. Jézus születésekor egymást adták-vették még az emberiség bölcsei is.
Hidd el, bomlik, növekszik, szépül a világ, s te benne csendesen, nyugodtan haladj. A holnap szebb lesz, mint a ma! Mert Isten építi megállíthatatlanul benned, ha akarod, általad a világot. Hegyeket mozgató csodatevő erő van szívedben, önmagadat tudatosan elvesztve fakadnak fel forrásaid, válsz magad is életadó forrássá. Az önzés, magad keresése önmagadba zár, lefolyás nélküli tócsa, mocsár leszel, elkerül mindenki, és ez a halál.
Indulj el, csak szeress önzetlenül, s a szeretet mindenre megtanít. Szeretettel, Csaba t.
Atyám mind máig munkálkodik, én is munkálkodom, mondja a Mester. A naprendszerünk talán ötmilliárd évvel ezelőtt született! Mennyi isteni munka vezeti léptedet a semmiből a mába? Az egyház nem a majmoktól, az élő állatoktól, hanem az élettelen porból származtat tégedet. Porból lettél és porrá válsz, mondják fejednél a temetésedkor. Hiszem, hogy majd egykor az emberiség bölcsei megrajzolják e semmiből induló hatalmas diadalmenetet, mely az élettelen anyagon keresztül az öntudatra ébredő emberhez vezetett. Mekkora öröm lehetett a teremtő Atyának, mikor gyermeke két lábra állva elindult, és kimondta első szavait. Minden lépés megtételére évezredeket vár az Isten. Térdre borulok e végtelen türelem előtt! Te is haladsz, fejlődsz szépen, bomlasz akár a hajnal, vagy a világ, vagy az emberiség! Menj utadon tovább és Isten fénye rádragyog!! Csaba t.
Az utadon semmi nem magától érthető, mert minden beleértve a létedet, ajándék: a lehulló eső szülőanyát talál a sáros földben, mely forrásában oly tiszta, hogy belőle benned élet fakad, oltja szomjadat, hordozza bomló, kacagó jókedvedet. Ugyanaz az a víz, mely neked életet ad, az ibolya kibomló kék szirmaiba csodás illatként árad szét a tavaszi zsongásban. És ugyanaz a víz a szölőtökén keresztül utat talál, és otthonra lel a fürtben, melyet gondos kezek kipréselnek, s az édes must a hordó remeteségében erőt gyűjt, majd dallá változik szívedben. A fejedben egy kis mirigy parányi váladékával szabályozza a szomjadat, oly csendes alázattal, hogy csak ha beteg lesz, veszed észre, hogy van. Csoda?! Ki tudná felsorolni a csodákat, az évmilliárdok fejlődésének gyümölcseit, ha alázattal jársz, lassan felfedi világunk a maga csodálatos artcát! Szeretettel, Csaba t.
Kedves gyerekem ne félj! Néha úgy érzed, hogy rád szakad az ég, de te bízzál, erődön felül nem próbálnak meg. Ha kicsit félsz is, ne torpanj meg, menj tovább, a Végtelen vár reád. Az örökkévalóság elkezdődött, minden nappal beljebb mehetsz a csodába. Figyelj, s mind intenzívebben értheted meg Istened bölcsességét, hatalmas erejét, irántad való végtelen jóságát. Ezt a végtelent csak végtelen idő alatt barangolhatod be, de nincs gond, idöd van, hisz te halhatatlan vagy.
Ne félj! Te csak menj alázattal! Ahogy tudsz úgy szedd a lábadat, csak ne add fel álmodat! Szent József az egyház védőszentje sem tudott mindent tökéletesen megoldani! Betlehemben bár iparkodott, mégis csak egy barlangot tudott találni családjának!! A tévedésed, hibád nem fordítja el Istened tekintetét arcodról! Szent József, jegyesével Máriával elvesztette gyermekét! Mekkora szégyen, de nem állnak meg sopánkodni! Sietve mennek Jeruzsálembe, hogy megkeressék azt ki elveszett, Jézusukat! Nincs a helyzet magaslatán Szent József, de nem adja fel, a maga egyszerű eszközeivel addig küzd, keres míg újból át nem ölelheti a rábízott gyermekét!! Gyengeségedet, hibáit, bűneidet látva ne torpanj meg, Ismer az Isten, egy marék porból születtél! Látszólag kopár sivatag az utad, de a források a csodák lassan térdre kényszerítenek, Istenhez fordítják arcodat, élő hittel töltik fel serleged! Szeretettel, Csaba t.
Magyarországon adózol!! Most van az adok 1% -nak a felajánlásának az ideje!! Gyermekeink az emberek jóságából, nagylelkű szeretetéből élnek!! Szeretettel kérlek, hogy ha még nem rendelkeztél a 1% felett akkor azt adományozd a Szent Ferenc Alapítvány gondjaiban lévő gyermekeinknek!! Az alábbi linken ott vannak szükséges adatok! Hálás szeretettel köszönöm nagylelkű jóságodat, Csaba t. http://www.magnificat.ro/portal/images/stories/Alapitvany/nyilatkozat.pdf
Ebbel ha játszol, ugatni fogsz,
gyermekkel ha játszol, kacagni fogsz.
kazak közmondás
Mindannyian boldogok szeretnénk lenni, a világ azonban nagyon keveset mond közülünk boldognak. Ott vannak a hatalmasok, akik országok, világok urai, akiket életükben senki nem tartott boldognak. Láthatunk küzdelmes, nehéz életeket, akik már a földön megtalálták a boldogságot. Így például Teréz anya vagy II. János Pál pápa, akiket mindannyian boldognak nevezünk, mert valóban már a földi életükben boldogok voltak. Az a nyugalom, derű, béke, ahogyan megélték nem könnyű életüket, számomra irányadó. Ha boldogok szeretnénk lenni, ők az iránytűk, őket kell követni!
XXIII. János pápa bátorsága, vagy II. János Pál pápa életformája: a szeretet, jóság, az irgalom, a kitartó becsületes munka, olyan iránypontok, amelyek boldoggá tudnak tenni. Ők szentek, bennük életerő van és nekünk járható utat mutatnak!! Csaba t.
A testvéreinkkel való szolidaritás útja,
Isten tiszteletének egyik legszebb módja!
Olyan vallásosság, melyben minden Istenkeresőt,
egészen biztos, hogy a mennyországba juttatja!.
Szeretettel, Csaba t.
Soha nem szabad hagynunk, hogy beleessünk a pesszimizmus örvényébe. A hit hegyeket mozgat meg!
Az Ausztráliai testvéreim támogatásából született Kájoni Jánosról elnevezett gyergyószárhegyi gyermekvédelmi központ névadójáról néhány tudnivaló és egy önarckép! Szeretettel, Csaba t.
Emlékezzünk Kájoni Jánosról!
Szolnok-Doboka megyében, Kiskájonban született, majd Kolozsváron, majd Csíksomlyón nevelkedett. Életrajzírói különbözőképpen vélekednek születési helyéről, egyesek szerint a Kolozs megyei Jegenyén született. Jobb családból származhatott, mert Judit nevű nénje a csíki nemes és nemzetes Rácz István várkapitánynak volt a felesége. Bizonyára nénje által jutott kapcsolatba a csíksomlyói ferences kolostorral is. Iskoláit a kolozsvári jezsuita atyáknál kezdte és Csíksomlyón folytatta. 1647-ben lépett be a csíksomlyói kolostorba. Tanulmányaiban való tökéletesedésre Nagyszombatba küldték, ahol tényleg a tudományokban, különösen a zene- és énekszerzésben nagy haladásra tett szert. Utána, 1655-ben pappá szentelték. A csíksomlyói rendházban kezdte papi működését, de Mikházán, Szárhegyen is teljesített szolgálatot, ahol éppen szükség volt rá.
1675-ben nyomdát alapított Csíksomlyón, egyrészt, hogy saját műveit, másrészt az iskolának szükséges tankönyveket kinyomtathassa. Nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catholicum című egyházi énekeskönyvének előszavában: „Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent.” Népszerűsége miatt még háromszor adták ki a Cantionalét a somlyói nyomdában: 1719-ben, 1805-ben és 1806-ban. Ez a sajtó, amely a múlt század végéig működött, fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. Nyomdájában először a Cantionale Catholicum című énekeskönyvet nyomtatta ki 1676-ban. Három évvel később kapott engedélyt arra, hogy tankönyveket is előállítson. Egy lengyelországi főpap mondott dicsérő köszönetet jeles tankönyveiért. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot, és itt készült több forradalmi kiáltvány. A kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható.
1687-ben halt meg Szárhegyen, és ott nyugszik a templomkertben, jeltelen sírban. Zseniális tudását nem rejtette véka alá, de inkább kamatoztatta az egyházi énekek gyűjtésében és kiadásában, könyvek írásában, nyomdaalapításban és kiváló szerzetesi életében. Maga is komponált. Sokat dolgozott, de ezek mellett házfőnök, nevelő és főelöljáró is volt. Loránt t.
Szolnok-Doboka megyében, Kiskájonban született, majd Kolozsváron, majd Csíksomlyón nevelkedett. Életrajzírói különbözőképpen vélekednek születési helyéről, egyesek szerint a Kolozs megyei Jegenyén született. Jobb családból származhatott, mert Judit nevű nénje a csíki nemes és nemzetes Rácz István várkapitánynak volt a felesége. Bizonyára nénje által jutott kapcsolatba a csíksomlyói ferences kolostorral is. Iskoláit a kolozsvári jezsuita atyáknál kezdte és Csíksomlyón folytatta. 1647-ben lépett be a csíksomlyói kolostorba. Tanulmányaiban való tökéletesedésre Nagyszombatba küldték, ahol tényleg a tudományokban, különösen a zene- és énekszerzésben nagy haladásra tett szert. Utána, 1655-ben pappá szentelték. A csíksomlyói rendházban kezdte papi működését, de Mikházán, Szárhegyen is teljesített szolgálatot, ahol éppen szükség volt rá.
1675-ben nyomdát alapított Csíksomlyón, egyrészt, hogy saját műveit, másrészt az iskolának szükséges tankönyveket kinyomtathassa. Nyomdaalapítási szándékát így fejezte ki a Cantionale Catholicum című egyházi énekeskönyvének előszavában: „Édes hazámnak akartam szolgálni, és másoknak is alkalmatosságot e kis munkámmal adni, hogy akadály nélkül dicsérhessék az Istent.” Népszerűsége miatt még háromszor adták ki a Cantionalét a somlyói nyomdában: 1719-ben, 1805-ben és 1806-ban. Ez a sajtó, amely a múlt század végéig működött, fontos művelődéstörténeti tényezőt jelentett a székelyföldi és a moldvai katolikusok számára. Nyomdájában először a Cantionale Catholicum című énekeskönyvet nyomtatta ki 1676-ban. Három évvel később kapott engedélyt arra, hogy tankönyveket is előállítson. Egy lengyelországi főpap mondott dicsérő köszönetet jeles tankönyveiért. A magyar szabadságharc idején, 1849-ben itt nyomtatták a Hadi Lapot, és itt készült több forradalmi kiáltvány. A kézisajtó ma a kolozsvári múzeumban látható.
1687-ben halt meg Szárhegyen, és ott nyugszik a templomkertben, jeltelen sírban. Zseniális tudását nem rejtette véka alá, de inkább kamatoztatta az egyházi énekek gyűjtésében és kiadásában, könyvek írásában, nyomdaalapításban és kiváló szerzetesi életében. Maga is komponált. Sokat dolgozott, de ezek mellett házfőnök, nevelő és főelöljáró is volt. Loránt t.