Sokáig számomra botrányos volt Jézus búcsúbeszéde, mennybemenetele! Úgy éreztem, hogy Megváltónknak elege lett az emberiségből, és hátat fordított nekünk! Mekkora csalódást jelenthetett Péternek és a többieknek "magukra maradni" a világ evangelizálásának a művével, egy ilyen hatalmas feladattal!?
Most, hogy már én is olyan sok gyermekemnek a kezét elengedtem, látom, hogy fontos elvágni a köldökzsinórt és a kényelmes, biztonságos mamahotelből kitessékelni a felnőtt, de az önállóságra még csak immel - ámmal vállalkozó fiatalt! Isten egészen biztos, hogy felnőtt, nagykorú kereszténységre akar bennünket elvezetni! Azt akarja, hogy saját életünket a kezünkbe vegyük, és döntéseinket meghozva, külön - külön, de mégis együtt építsük a szeretet, a béke országát, Isten gyönyörű birodalmát már itt ezen a földön!
Saját magunk által meghozott döntések, azok valóra váltásáért hozott erőfeszítések, verejtékes munkában eltöltött napok, hetek, évek, a sikerek megtapasztalása, a kudarcok feldolgozása tesz bennünket felnőtt, nagykorú keresztényekké, képessé, méltóvá arra, hogy a Szentháromságos egy Istennel egy asztalhoz üljünk azon a bizonyos mennyei lakomán, melyre maga Jézus Krisztus hívott meg!
18.00 Szentmise Magyarpolányból. Hála és köszönet e nagyszerű 1300 lelket számláló közösségnek, mely 25 éve minden évben a Csíksomlyói misztérium drámából ihletve egy nagyszerű, 150 szereplőből álló Passiót szervez és ad elő. A szereplők mellett a díszlet, a jelmezkészítők, meg a többi színpadra nem álló, de mégis nagyon fontos feladatot ellátó személy a 50%-át kiteszi. Jó volt látni ezt az élő közösséget, mely a polgármester vezetésével helyi szinten kezébe veszi a sorsát, összefog és egy valóságos csodát tesz elénk a Kárpát medencébe!!
Milyen jó lenne, ha egyszer haza hoznánk Csíksomlyóra ezt a nagyszerű előadást!