"eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság Lelke.."
jn 15, 26
Mennybemenetel ünnepére készülünk! Áldozócsütörtök nem a magányosságunk kezdete, nem az elhagyatottságunk első napja, hanem a térben és időben behatárolt Megváltónk időn és téren túli megjelenésének a gyönyörű ünnepe. A történelmi Jézus elmegy, hogy az Oltáriszentségben mindannyiunkkal találkozhasson! Nem egy lakatlan szigeten élünk, nem vagyunk magányosak a világűrben száguldó földgolyón! Jézus Krisztus nem csak a Szentlélek kiáradását ígérte meg, ami az első Pünkösd ünnepén meg is történt, hanem azt is, hogy ő maga is velünk lesz minden örömben, bajban: "veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” Mt 28,20
A gyermekhez ha szólók, megpróbálok minél egyszerűbben, világosabban, érthetőbben beszélni. Nem madárnyelven, rébuszokban fejezem ki magamat, mert nem az a célom, hogy ne értsék azt amit mondani akarok, hanem az, hogy minél világosabb legyek, és így annak a fényében tudjon szépen cselekedni is! A mondanivalómat a gyerek nem a sorok között kell keresse, vagy elvont képekből kihámoznia, mert én szeretem a gyerekemet, az ő javát akarom, és ezért a neki szánt üzenetemet megpróbálom a lehető legvilágosabban, a lehető legérthetőbben tálalni! Az édesanya ki gyermekének főz, megtesz mindent, hogy az étel, mit készít ne csak tápláló, hanem ínycsiklandó, finom, gusztusos, kívánatos is legyen, mert a kicsinyét szerető édesanya táplálni, nagyra növelni akarja az ő szeme fényét!
Mi emberek, ha képesek vagyunk a gyermekeinkre figyelni, akkor a mennyei Atyánk mennyivel inkább figyel az ő drága gyermekeire. Ezért is hiszem, hogy Istenünk bennünket is gyöngéd szeretettel, nagyon egyszerű módon, tiszta vágyainkon, egyszerű megérzésekkel, visszatérő, nemes gondolatokon keresztül biztos kézzel vezet!
A Lélek ott van és ott munkálkodik mindannyiunk szívében és ha elcsendesedünk, bizalommal arcunkat feléje fordítjuk akkor megérezzük, értjük az Ő szent akaratát. Istennel való imádságos együttlétünket próbáljuk minél jobban leegyszerűsíteni, minden rendkívüli elvárást, csodálatos körítést hagyjunk el, és akár egy kisgyermek az ő szerető édesanyjához, bizalommal forduljunk gondjainkban, örömünkben, félelmünkben! Isten jóságos, szelíd, végtelenül türelmes és irgalmas, ahogy te óvatosan nyújtod kezedet a kis pillangó után, hogy meg ne rémiszd, el ne ijeszd, ugyanúgy közeledik hozzád a végtelen Szeretet! Egy pillanatra se felejtsd el, hogy te Isten szeme fénye vagy, Ő érted halt meg a kereszten!
Megváltónk tanítását akkor fogod hinni, ha te magad úgy döntesz, hogy hinni akarod! E tudatosan vállalt és megélt hitből döntések születnek, és minden döntésnek gyümölcse lesz. A jó fának jó gyümölcse lesz, és a gyümölcstől roskadó karjaidat hálaadással az ég felé tárva, újabb döntést hozol és így tovább mélyül kapcsolatod, a hited a Szentháromságban. Az első lépés után újabb lépések jönnek, ne állj meg, a csodák földjén jársz, de számodra nem a csoda a fontos, hanem a csodákat nagylelkűen neked ajándékozó végtelen Szeretet! Te már nem az ajándékokat keresed, hanem az ajándékozót magát, az önmagát számodra kinyilatkoztató Szentháromságot.
Imádságos szeretettel,
Csaba t.
Kép: Hajdani szalontani nagylányunk, Anna, az ő aranyos lányával és szeretett férjével!