„Jaj nektek, farizeusok! Tizedet adtok mentából, rutából és minden apró veteményből, de elhanyagoljátok az igazságosságot és az Isten szeretetét. Ezt meg kell tenni, azt meg nem szabad elhagyni! Jaj nektek, farizeusok! Szeretitek a főhelyeket a zsinagógában, és a köszöntéseket a nyilvános tereken. Jaj nektek! Olyanok vagytok, mint azok a sírok, amelyeket kívülről nem lehet észrevenni. Az emberek fölöttük járnak – anélkül, hogy tudnák.” 

Lk 11,42

Jézus számára minden egyértelmű, világos! Van lent és fent, kint és bent, hideg és meleg, fény és sötétség, jó és rossz, bűn és erény! Az ember lázad és azt mondja, hogy nincs is bűn, hanem mindenki egyedi, értékes és "más"! Azért nehéz ma a nevelésről beszélni, mert ma nincs jó és rossz, hanem csak a "másság" van, amit el kell fogadni, mert másképp te vagy a kirekesztő, a rossz ember! A bűn befészkelte magát a világunkba, a másság neve alatt elfogadhatóvá kozmetikázza, szalonképessé teszi magát! 

Egy hétgyermekes anyuka hívott, hogy bajban van, segítséget kért! Hol van a férjed? - kérdeztem naivan! Megnősült - jött a válasz! Aztán az asszony sírva elmesélte, hogy a férje összeállt a szomszédasszonnyal, és oda is költözött! 

Vettem a fáradságot és oda mentem az édesapához. Miért hagytad el a családodat? Kérdeztem határozottan! Az őszinte válasz meglepett! "Szerelmes vagyok... - majd egy kis hallgatás után, megkérdezte: - de atya, én nem lehetek boldog?" Nem tudtam meggyőzni, hogy egy hétgyermekes édesapa boldogsága az ő szép családjának a boldogsága kell, hogy legyen! Az individualizmus, az énközpontúság mindent felülír!  Mi mást tehettem, Isten nevében előre befogadtunk néhány gyermeket a családból, majd az anyát is a kisebbekkel! 

A döbbenet számomra az volt, hogy a falu, a rokonok, de még a feleség is elfogadta a férje "másságát"! Végül is mi mást tehetnének, hisz "szegény embert megtámadta egy érzelem, a szerelem, amelynek nem tud ő ellenállni", ezért őt így kell elfogadni, megbecsülni, sőt szeretni!" Félelmetes! Ahogy régebb elfogadták az emberek a fasizmus, a kommunizmus rémuralmát, ma ugyanúgy fejet hajtunk a csapongó érzelmek diktatúrája előtt! 

Jézus nem hajt fejet a farizeusok, az írástudók részletesen kidolgozott, szépen sminkelt, de a szeretet parancsától eltérő "igazsága" előtt, Ő mivel tudja, hogy a bűn zsoldja a halál, ezért a "másképp gondolkodókat" határozottan figyelmezteti hibáikra, azaz neveli embertársait! Ahogy egy becsületes mérnök, a felhőkarcolót tervező társait köteles figyelmeztetni a fizika egyértelmű törvényeiből következő statikai kérdésekre, ugyanúgy nekünk is a tízparancsolatra, a krisztusi szeretet parancsára figyelmeztetni kell a társainkat... Végül is, a fizikai törvények részét képezik a morális törvények is, melyeket nem lehet semmilyen érdek mentén felülírni! Amennyiben a társadalmi együttélés normáit, az örök érvényű morális törvényeket alázattal, kitartó szeretettel oktatjuk,  akkor beszélhetünk  nevelésről!  

Boldog akarsz lenni már itt ezen a földön és utána az örökkévalóságban? Igen, akkor gyere kövessük az egyetlen tanítót, Krisztust, ki mindannyiunk tanítómestere! Tanuljunk tőle, kövessük őt, és akkor te is, én is, de még a társadalmunk is felvirágzik, együtt boldogok leszünk!

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: Fény és sötét, a dévai templom tornya

2022. október 12.