Csaba testvér elmélkedése részlete Miskolcon
2018. február 12
Milyen pici, törékeny egy parányi hópehely, és mégis ha sok-sok van belőle, akkor nem csak fehér takaróként fedi be a tájat, de ragyogó szépségbe is öltözteti! Az emberi összefogás, az adónkból leírható százalék kicsinek, jelentéktelennek tűnik, de mi e sok kicsit megbecsülve, gyermekvédelmi hálózatot építünk belőle, ezért szeretettel köszönjük mindazok jóságát, kik eddig is ránk gondolva rendelkeztek becsületes munkájuk adóterhének egy részével! Azok családjáért is szeretettel imádkozunk, akik a jövőben gyermekeinkre gondolva hozzák meg döntésüket, és a Szent Ferenc Alapítványon keresztül szeretnék támogatni a Kárpát-medencei Bajbanlévő Gyermekeket!
Jót tenni jó! Hálás szeretettel,
Csaba t.
Érzelmi analfabéták korát éljük, mondják mint gyakrabban a szakemberek! Lassan kivesznek az alapvető érzelmek a szívünkből!! Isten szeretete, imádása, ma már sok embernek nem is érthető, elfakult, akárcsak a többi tiszta emberi érzés! Sőt, sokak számára maga a hazaszeretett, vagy bármilyen őszinte tiszta ragaszkodás is a családhoz, kultúrához, értékekhez ciki, kínos! A házastársi szerelem, a "jóban, rosszban" való hűség, a társamért vállalt áldozat, a néma kereszthordozás nem a szeretetből fakadó döntéseink szép gyümölcsei, hanem elavult butaságok, ezért inkább cinikusan leszólják, kigúnyolják, pedig ezek az érzések, értékek adnak belső fényt, ragyogást az ember életében!
Olyan csodálatos, hogy bizalommal kérhetjük Jézus Krisztust, hogy jöjjön közénk a szentmise áldozatban és Ő valóban meg is teszi, el jön közénk az Oltáriszentségben! E föld legnagyobb misztériuma, hogy minden szentmise áldozatban az Isten bizalommal, szeretettel a kezünkbe adja önmagát! Sok nagyszerű, okos, szép emberrel találkoztam, jó velük lenni, de az ember lelke érzi, hogy ők is csak egy marék porból születtek, és ha őszinték vagyunk be kell vallanunk magunknak, hogy mi náluknál többre vágyunk!
Csaba testvér elmélkedése Marosszentgyörgyön.
