Egy napon, miközben az Úr irgalmasságán és vett jótéteményein álmélkodott, és egyben jelet kért az Úrtól annak megmutatására, hogyan kell neki és övéinek a tökéletesség útján előrehaladniuk, rendes szokásához híven imádkozóhelye felé tartott.

Celanói Tamás által írt Szent Ferencről szóló életrajznak egy - egy fejezetét, naponta megosztom egy rövid elmélkedéssel.

Itt megtalálható teljes egészében ez a fejezet

Egy napon, miközben az Úr irgalmasságán és vett jótéteményein álmélkodott, és egyben jelet kért az Úrtól annak megmutatására, hogyan kell neki és övéinek a tökéletesség útján előrehaladniuk, rendes szokásához híven imádkozóhelye felé tartott. Sokáig időzött ott, s félelemmel és rettegéssel kérlelte az egész föld urát, s miközben lelkének keserűségében gonoszul eltöltött éveire gondolt, mindegyre csak ezt hajtogatta: „Istenem, irgalmazz nekem, bűnösnek!” És íme, abban a pillanatban kimondhatatlan öröm és megfoghatatlan édesség öntötte el szívét-lelkét. Mintha csak kicserélték volna, kezdett magára eszmélni; azok a kínzó érzések és azok a nehéz felhők, melyek a bűntől való félelem következményeként nehezedtek szívére, egyszerre felszakadtak, s helyükön összes bűnei megbocsátásának bizonyossága és a kegyelemben való élés biztonsága áradt el. Mindjárt utána elragadtatásba esett, és mintegy isteni fényárba öltözve és az emberi tudás határait messze túllépve világosan látta mindazt, ami a jövőben rá várt. Miután pedig az isteni fénnyel az édesség is elenyészett, lélekben egészen megújult, és mintegy kicserélt embernek látszott.

Atyám mindmáig munkálkodik, - mondja Jézus Krisztus - és én is munkálkodom! A világ teremtése nem feneklett meg, mennyei Atyánk nem fáradt bele a világteremtésbe. Ő nem gyászhuszár, nem sopánkodni akar a világ pusztulásán, hanem mindanyiunkat megszólít, hív, beszélni akar velünk, feladatokat akar ránk bízni, általunk, velünk akarja a világot tovább teremteni! Máriára a kis Jézust bízta, az apostolaira az evangélium hirdetését. Jézus a gazdag ifjút is megszólította, de az elfordult, mert más dolga volt. 

Isten  Szent Ferencet is megszólította, és ő mindent hátrahagyva követte Mesterét! "Építsd újra a templomomat!" És Ferenc gondolkodás nélkül ment, tette az Istentől kapott feladatát és lám ma is áll a drága Szent Damján, vagy a kis Porciunkula, az Angyalos Boldogasszony kápolnája. Ferenc hagyta, hogy vezesse őt az Isten és léptei nyomán szentélyek nyiltak, gondoljunk akárcsak a Carceri, a Greccio, vagy az Alverna hegyén álló, ma is élettel telt, gyönyörű kolostorokra. 

Ferencet, akárcsak bennünket is, hívja az Úr és Ferenc, ahogy életrajza írja, naponta - a rendes szokásához híven - felkereste az imádkozó helyét, ahol édes kettesben elbeszélgetett Teremtő Istenével, aki lépésről - lépésre vezette őt és általa oly sokakat. Isten üzenetét Ferenc, mint egy igazi próféta elmondta társainak, de nem csak nekik, hisz Isten Szentje nem restelte, kiállt a terekre és nyíltan hirdette a világunkat teremtő és azt  áltakunk és velünk tovább teremteni akaró Isten szent szavát.

Te is próféta vagy, keresztelő papod szent Krizmával megjelölte a  homlokod, felkent, hogy te is Krisztus példájára pap, próféta, király legyél Isten népe számára! Nekünk is szól Szent Pál szava a Timoteusnak írt levélből (1,6) "Ezért figyelmeztetlek, éleszd fel magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem folytán van benned. Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk. Ne szégyellj hát tanúságot tenni Urunk mellett...."

Nekünk nem a gazdag ifjú jólfésült, de Isten országának építését nem vállaló zárkozottsága a példaképünk, hanem az egyszerű, szegény Ferenc, aki örömmel ugrik, hogy megtegye Isten világunkat építő és azt szeretettel megszentelő szent akaratát!

Szeretettel, 

Csaba t.