Azzal megfogták Jónást és a tengerbe dobták, és megszűnt a tenger háborgása. Erre azok az emberek nagy félelemmel teltek el az Úr iránt, és áldozatokat mutattak be az Úrnak, és fogadalmakat tettek. Erre az Úr egy nagy halat rendelt oda, hogy elnyelje Jónást; és Jónás a hal gyomrában volt három nap és három éjjel." 

Jón 1,15

Jónás maga javasolja az "ártatlan" hajósoknak, hogy dobják őt a vízbe! Felismeri Isten elleni lázadását, a bűnét és vállalja annak következményét! Elfogadja a halált, de Isten nem a bűnös pusztulását akarja, hanem azt akarja, hogy megtérjen és teljesítse az Ő akaratát, térítse jobb belátásra Ninive lakóit. Egyszóval Jónás életbe marad, elmegy Ninivébe és megtérésre hívja a bűnösöket, prófétai erővel építi Isten Országát! 

Rengeteg következtetést vonhatunk le ebből a történetből:

- Mindannyiunknak van egy Isten által adott feladata, ezt a hivatást nem vállalni és azt legjobb tudásunk szerint, erőnkhöz mérten nem teljesíteni bűn, Isten akarata elleni lázadás. Jónás a tízparancsolatot elölről hátra és hátulról előre megtarthatja ott a Tarsisba tartó hajón, ő így is úgy is bűnös, mert Isten felismert akaratát nem teljesíti. 

- Jónás érzi magán és a közvetlen környezetén Isten hatalmas, erős kezét, mely amint látjuk a cethal által nyújtott "gondoskodásból", nem ítél, büntet, hanem gyógyít, segíti az ő hivatása teljesítésében! Az autó műszerfalán a piros lámpa nem az ellenségünk, hanem a mi barátunk. Életünk nehézségei, kudarcai nagyon sokszor ilyen kigyúló vészvillogók, melyek terelni, figyelmeztetni akarnak bennünket. Idő kell, - akár Jónásnak -hogy belássuk, hogy még a cethal gyomrában eltöltött három nap is lehet Isten ajándéka!

- Teremtőnk nem duzzogó öregúr, nem is hisztis vénlány, hanem gondviselő, jóságos mennyei Atya! Teremtőnk felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt és azt akarja, hogy a bűnös megtérjen és ne egy fájó seb legyen maga és a világ számára az ő léte, hanem Isten szeretetteljes áldása, ajándék mindenki számára.  

Nagyböjti szentgyónásunkra készülve vizsgáljuk meg, hogy felismertem-e Isten velem, családommal, Egyházammal kapcsolatos szent akaratát? Vállalom-e és a tőlem telhető legjobb szándékkal teljesítem-e mindazt, mit Teremtőm tőlem elvár, azt ami életemnek értelmet ad? Lelki tükrömbe nézve ne csak az elkövetett hibáimat, botlásaimat, bűneimet nézzem, hanem azt is, hogy mennyire vagyok Isten Országának térben és időben kitartó, eredményes építője. Isten áldása, simogatása, élő ajándék vagyok-e a környezetem, a népem, a nagyvilág számára, vagy az evangéliumi gazdag ifjúként élem a saját önző, parazita életemet, mint egy rákos daganat felélve mindazt amihez hozzájutok, amit a környezetem számomra biztosít?! Isten akaratát keresve, 

Csaba t.

Kép: Tavasz van, gondozzuk, ápoljuk virágos kertünket, hogy az szép legyen.

2025. március 17.