Evangélium: "Az utolsó vacsorán mondott beszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek. Nem úgy adom nektek, ahogy a világ adja. Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne csüggedjen! Hiszen hallottátok, hogy azt mondtam: »Elmegyek, de visszajövök hozzátok.« Ha szeretnétek engem, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam. Előre megmondtam nektek, mielőtt megtörténne, hogy ha majd bekövetkezik, higgyetek. Már nem sokat beszélek veletek, mert jön a világ fejedelme. Rajtam ugyan nincs hatalma; hogy azonban megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát: úgy cselekszem, amint az Atya meghagyta nekem.”

Jn 14,27-31a

Mindannyian vágyunk a békére, imádkozunk, hogy a szívünkben, a családunkban és a társadalomban béke legyen! És mégis, akármerre nézünk, azt látjuk, hogy feszültség, civakodás, veszekedés, háború tépi a világunkat! Jézus a mai evangéliumban így szól: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek.” Járjuk körbe Mesterünk békéjét. Különbözik-e e világ békéje Megváltónk békéjétől? Nézzük meg, milyen az a béke, amit Jézus nekünk felkínál!

1. Karácsonykor Isten nevében békét hirdetnek az angyalok. De rövid ez a betlehemi békés idill, hisz a féltékeny Heródes Jézus életére tör! Küldi a katonákat, hogy mészárolják le a fiúgyermekeket. A sok jövő-menő angyal nem húzza ki lángpallosát, és nem mennek át harcias gyermekvédelembe. A gyermek szüleivel Egyiptomba menekül. Szinte felfoghatatlan számunkra ez az isteni lazaság!

2. Elkezdi nyilvános munkáját a Megváltó! Abban a városban, ahol felnőtt, Názáretben egy szombaton felolvasásra jelentkezik, Izajás híres próféciáját magyarázza, de a nép ellene fordul. A hegyre viszik, hogy letaszítsák, Ő zokszó nélkül átmegy közöttük, nem áll le vitázni, lerázza a port a sarujáról – úgy, ahogy tőlünk is kéri –, és folytatja a munkáját Kafarnaumban.

3. Keresztelő János lefejezése után a pusztába utána megy több ezer férfi, királlyá akarják tenni Jézust, még az apostolok is ott fontoskodnak, érdekli őket a bársonyszék. Jézus nem szervez forradalmat, egyszerűen a bárkába parancsolja a tanítványait, és elküldi őket a túlsó partra. A népet szétoszlatja, és felmegy egy hegyre imádkozni!

4. Nagypénteken is Jézus megőrzi lelke nyugalmát, béketűréssel viseli a megalázásokat, a szenvedést. Nemrég emlékeztünk meg a nagyhét eseményeiről. Láthattuk, hogy Krisztus mekkora béketűréssel viseli nagypéntek minden szenvedését.

E négy példából látható, hogy Jézus békéje nem a külvilágtól függ, neki a békét nem a sikerek, az emberek dicsérete, elismerése adja. Az ő békéje a Szentháromság nyugalma, derűje. Isten belső életének a békéje, és Jézus ezt a békét ajánlja fel nekünk. Támadjon fel a vágy e végtelen isteni béke után, kérjük Jézust, hogy az ő mennyei nyugalma, béketűrése töltsön el bennünket! Végül is nincs semmi, ami elvehetné tőlünk Isten szeretetét, ha megőrizzük lelkünk nyugalmát, Isten- és emberszeretetünket. 

Szeretettel,

Csaba t.