Evangélium: „Egy alkalommal, amikor Jézus befejezte tanítását, elbocsátotta a sokaságot és hazatért. Otthon azt kérték tőle tanítványai: »Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!« Kérésükre így magyarázta meg: »Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld ez a világ. A jó mag az Isten országának a fiai, a konkoly pedig a gonoszság fiai. Az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogyan aratáskor összeszedik a konkolyt és elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, azok összeszednek országából minden botrányt és minden gonosztevőt, és tüzes kemencébe vetik. Ott majd sírás és fogcsikorgatás lesz. Akkor az igazak ragyognak majd Atyjuk országában, mint a nap. Akinek füle van, hallja meg!«”

Mt 13,36–43

Elmélkedés Szent Ferenc szellemiségében és írásaiban a világ vége, a végső ítélet nem egy rémületes, pusztító katasztrófa, hanem az Istennel való beteljesedett találkozás és az igazság győzelmének a napja. Ferences szellemben öt pontban foglaltam össze a tudnivalókat.

1. A halál: Ferenc Atyánk a halált és a világ végét nem a pusztulással azonosította. Megszelídítette a félelmet: a halált nem ellenségnek, hanem „Testvérünknek” nevezte a Naphimnuszban. A világ végén az Úr eljövetele a teremtett világ lecsendesedése és az Istenben való megpihenés: az igazak számára nem a büntetés, hanem a ragyogás és az atyai házba való megérkezés kezdete.

- Assisi Szent Ferenc: „Dicsértessél, én Uram, mi Testvérünkért, a testi halálért, aki elől egyetlen élő ember sem futhat el...”

2. Szent Ferenc az Intelmeiben gyakran figyelmeztetett arra, hogy az ember nem viheti magával a földi javakat, a rangot vagy a birtokot. A világ végén – az aratáskor – egyetlen dolog számít: a szeretet, a jó cselekedetek és az alázat, amit elvetettünk ebben az életben. A világ végén az álarcok lehullanak, és a konkoly elválik a búzától.

- Assisi Szent Ferenc (Intelmek XIX): „Boldog az a szolga, aki nem tartja magát jobbnak akkor, mikor az emberek magasztalják és magasra emelik, mint mikor hitványnak, egyszerűnek és megvetettnek tartják; mert amennyi az ember Isten előtt, annyi és nem több.”

3. A kegyelem ideje és a sürgető megtérés-  Ferenc a Végrendeletében és a testvéreknek írt intéseiben hangsúlyozta, hogy a jelen idő a kegyelem ideje. Isten nem sietteti a büntetést – ahogy a mai evangéliumban olvassuk, hagyja együtt nőni a búzát és a konkolyt –, mert esélyt ad a megtérésre. Ugyanakkor Ferenc mindig sürgette testvéreit: ma kell szeretni, ma kell alázatosnak lenni, mert az aratás napja eljön, és a mi dolgunk az, hogy százszoros termést hozva, Isten országának fiaivá váljunk.

- Szent Bonaventura: „Ne halogasd a megtérést holnapra, mert Isten ugyan megígérte a bocsánatot a megtérőnek, de a holnapi napot nem ígérte meg senkinek. A ma kegyelme az a szántóföld, ahol az örök élet búzaszemei teremnek.”

4. A teremtett világ megtisztul és átlényegül: Szent Ferenc végtelenül szerette a teremtett világot. A ferences teológia (melyet Szent Bonaventura és Duns Scotus fejtett ki Ferenc nyomán) vallja, hogy a világ végén a teremtett világ nem megsemmisül, hanem megtisztul és átlényegül. Az ég madarai, a nap, a hold és a növények – mind-mind részesei Isten dicsőségének.

- Boldog Duns Scotus:„Krisztus nem a bűn miatt lett volna emberré legelőször, hanem mert Isten az egész teremtést benne és általa akarta megdicsőíteni. A világ végén a teremtett világ nem elenyészik, hanem visszatér Teremtőjéhez, s belélép a szeretet örök harmóniájába.”

5. Akik halálos bűnben halnak meg – jaj azoknak!Szent Ferenc atyai nagyon is komolyan vette az ember szabad akaratát és tetteinek örök súlyát. Tudta, hogy Isten senkit sem kényszerít a szeretetre. Aki visszautasítja az isteni kegyelmet, megkeményíti a szívét és halálos bűnben, szeretettelenül éri a halál, az maga választja a kárhozatot. Ferenc komolyan óvott minket ettől a végső veszedelemtől!

- Assisi Szent Ferenc:  Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak!  Boldogok, akik magukat megadták a Te szent akaratodnak, a másik halál nem fog fájni azoknak.

Végtelenül hálás vagyok, hogy nem a konkolyt kell keresnem a mezőn, és nem a tüzet kell raknom a konkoly alatt, hanem a szépen gyarapodó, növekvő búzatáblát kell óvnom és védnem az emberek szívében. Isten nem azért arat, hogy pusztítson, hanem hogy összegyűjtse az örök életre azt, ami értékes, ami tiszta és ami szeretetből született.

Szeretettel, 

Csaba t.

Kép: Az olajfák hegyén a népek templomának szentélyében ma is látható az a szikla, melyen Jézus érettünk vérrel verejtékezett nagycsütörtök este.