Mennyei Atyánk szól hozzánk: „Ő az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, reá hallgassatok!” Mt 3,17
2. állomás: Gyermek Jézus kilenced! A Mennyei Atyával való szoros kapcsolat
Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged,
mert érettünk gyermekké lettél!
Elmélkedés: Kis Jézus szüleivel részt vett a kora vallásos eseményein, útra kel egy több napos zarándokútra Jeruzsálembe! 12 éves, még gyermek, de nem játszik a többi gyermekkel, hanem ott marad a templomban, hallgatja a bölcs papok beszédét, mert Ő: „az Atya dolgaiban" akar lenni. A gyermeki lelkület nagyon fontos eleme a szülőhöz, az Atyához való ragaszkodás, Istennel való személyes kapcsolat! Jézus Krisztus az Úr imájában arra bátorít, arra tanít, hogy szólítsuk az Istent mennyei apukánknak: " Miatyánk". Nagyszerű hír, csodás kinyilatkoztatás, lám nem vagyunk árvák! A gyermeki lelkület nem azt jelenti, hogy egymagunkba " gyermekeskedünk", hanem azt, hogy mennyei Atyánk kezét fogva, a szavát lesve vagyunk mi gyermekek. Igen, csak ott van gyermeki lelkület, ahol él az Atya iránti szeretet! Addig vagyunk gyermekek, míg az Atyánkkal való közösség él! Jézus Krisztus nemcsak jelképesen együtt játszott Názáret poros utcáin a gyermekekkel, hanem arra biztat, hogy az Ő kezét testvéri szeretettel megszorítva, szólítsuk Istent együtt mennyei Atyánknak, legyünk együtt az Ő gyermekei.
