Isten kegyelméből 2008 elején, a házszentelések után, január 7-én, vissza vonulunk ferences szerzetesekül a hegyekbe, hogy három napig együtt imádkozzunk beszéljünk, és választ keressünk a magunk, a világunk kérdéseire.

A rendszerváltás után közel 20 évvel, örömmel be kell ismernünk, hogy Isten meghallgatta az imáinkat, és az évek alatt megajándékozott, nem csak szabadsággal, hanem intézményekkel, struktúrákkal, épületekkel, anyagi lehetőségekkel. Vannak komolyan felszerelt templomaink, épületeink, lelkigyakorlatos helyeink, kollégiumaink. És nemcsak nekünk ferenceseknek, hanem Egyházunknak, népünknek, de az Európai Unióba egyesült szűkebb világunknak is hatalmas anyagi, strukturális lehetőségei vannak.Vannak közintézményeink, pártok, demokratikusan megválasztott elöljárók, melyek képviselhetnek. A külső keret adott, egy Isten akarata szerinti szép világ megteremtéséhez.

Isten megteremtette az embert a föld porából, majd lelket lehelt belé. Lelkesíteni, animálni szeretnénk mi is önmagunkat és környezetünket. Egy örömteli, pozitív lelkiség nélkül a legcsodálatosabban felépített épületeink is csak üres kártyavárak, melyek előbb utóbb összedőlnek. Az ember az Istentől kapott lélek nélkül egy hulla, egy zombi, mely nem lehet társa senkinek. Ezért szeretnénk közelebb kerülni ahhoz a lelkiséghez, melyet Krisztus urunk hozott a földre, s mely Saulból kihozta Szent Pált, a nyűgös, gazdag posztó kereskedő fiából Szent Ferencet, de amelyik erőt és reményt adott Márton Áron Püspök úrnak is, hogy a kommunizmus legsötétebb éveiben is bizalommal tovább menjen a szeretet, az élet útján. 

Kisebb testvéri szeretettel kérlek, hogy imádkozzatok értünk, hogy munkánk Isten előtt kedves, és eredményes legyen, szeretettel, ferences testvérek.