Kedves Gyermekeim, itt a nyár, telnek a napok és én szeretettel kérdem, hogy mire adjátok oda a Teremtőnk drága ajándékát, a létet, a pergő, soha vissza nem térő perceket!?

Fontos, hogy tudjátok: ha semmihez nem értesz, akkor te semmire való vagy, fölösleges és eldobhatnak! Ezért arra kérlek, hogy nyitott szemmel járjatok, tanuljatok, képezzétek magatokat, mind a száraz szivacs, ti is szívjátok magatokba az értékeket! A lényeg az, hogy amit megtanultál, abban te verhetetlen légy!

Egy kedves ismerősöm itt a Balaton partján Siófokon, nagyon jól tud gombócot készíteni. Elmegy és a nagy láda jó érett barackból ő maga válassza kis azt a néhányat, melyet alkalmasnak tart a nagy feladatra, aztán a krumplit is kiválassza, majd az általa ismert és elismert őstermelőhöz megy, hogy mákot vegyen. Gondosan, szépen mindent előkészít! A barackot épen helyezi el a nagyszülőktől tanult recept szerint gondosan elkészített tésztába, hogy annak minden íze, zamata belefőjön  a gombócba! Aztán a kész alkotást egy csinos tálba jól leszigeteli, kendőbe csomagolva hozza, hogy a balatoni Csillagösvény kihagyhatatlan gasztronómiai csúcspontját feltálalja!  

A tudás hatalom, azt mit létbe hozol, az hoz végeredményben tégedet is létbe! Az általad alkotott és testvéreidnek nagylelkűen odaajándékozott élmény, pillanat, öröm tesz tégedet is örömtelivé, gazdaggá! Csak az alkotás tehet alkotóvá, mert a létrehozott érték nem csak önmagában lesz értékes, hanem téged a teremtőt is bearanyoz! 

Andreának, a gombócos néninek nagy-nagy szeretettel köszönöm a csodát, a színek, az összeérett ízek, zamatok egymást kiegészítő kavalkádját, mely a maga mulandóságával mégis számomra örök emlékezetűvé teszi a gyönyörű nyári délutánt a Balaton partján!

Hálás szeretettel, 

Csaba t.