Ragyog a tél körülöttünk, a maga pompájában! Minden önmagában, a maga módján szép, ezért nem is lehet, nem is szabad egymáshoz hasonlítani a teremtményeket! Hitünk azt tanítja, hogy minden mi van, Isten drága teremtménye, ha Ő nem szerette volna az alkotásait, akkor létbe sem hívta volna őket! A keresztény ember hittel vallja, hogy minden mi benne és körülötte van az ajándék, önmagában szép, igaz, jó és szent, ezért bölcsen, minden és mindenki iránt örömteli tisztelettel fordul. Isten túláradó szeretetében, az idő pergő hullámverésében, nekünk gyermekeinek drága ajándékokat kínál fel, melyekért a maguk idejében örömmel ki kell nyújtanunk a kezünket!

A tavasz, a nyár, az ősz, a tél, mind mind más jellegű szépséggel, örömmel ajándékoz meg bennünket! A bölcs ember azért a szépségért nyújtja a kezét, azt az örömöt szakítja le, mit Teremtője gondviselő bölcsességgel neki akkor és ott felkínál! S mivel minden a maga módján szép, igaz, jó és szent, így minden, de minden a maga módján tartogat örömet, boldogságot számunkra, ezért az Istenben hívő ember mindig boldog lesz!

Betöltöttem az 58 életévemet! A születés, a gyermekkor, de az érett férfikor is Isten drága ajándéka! Hiszem, hogy az időskor nyugodt, csendes vizein is rengeteg boldogságot talál a bölcs ember! Még a visszafordíthatatlan elmúlásnak is megvan a maga fennkölt, magasztos szépsége! Több embert elkísértem az utolsó útjára, és azt láttam, hogy a halálra tudatosan felkészült emberek nem félnek földi sátruk ledőlésétől, hanem a jól végzett munka örömével, békességben ragadják meg Teremtőjük feléjük nyúló áldó kezét, s bizalommal távoznak e földről!

A bölcs ember járja a maga életútját, és mindent a maga ragyogó szépségében lát, ezért békés örömmel mindent elfogad és megpróbál mindenre és mindenkire kíváncsian rácsodálkozni, megérteni a titkokat, az összefüggéseket, hogy kisebb testvéri szeretettel a maga útján segíthessen nekik a kibontakozásban! Tanuljuk meg szeretettel elfogadni azt, amit a múló idő csörgedezése közben, gondviselő jósággal Isten bölcsen lehetőségként nekünk felkínál! Bár csak egy marék porból születtünk, mégis társai lehetünk Istennek a világunk továbbteremtésének csodálatos munkájában! Ott ahol élnem adatott, a tovasuhanó mában bizalommal ragadjam meg a lehetőségeket, öltözzem az irgalmas szeretet menyegzős köntösébe, és örvendjek mindannak, amivel a mennyei Atyánk végtelen szeretettel, nagylelkűen megvendégel!  

Hálatelt szívvel, 

Csaba t.