Kedves Kovács Szerénke!

Nagy - nagy szeretettel ölellek és gratulálok az becsületes munkával elért szép eredményeidhez. Nemtudom, hogy hányadik vagy a sorból, ki nálunk, a mi dévai nagycsaládunkban indult el, és eljutott a főiskolai, egyetemi diplomáig? Én nem számolgatlak titeket, nem vagyok könyvelő,  de nagyon nagyon szeretlek, és büszke vagyok rátok.

 

 

Neked is, akárcsak a többi végzősnek, szívem minden melegével azt mondom, hogy bátran tárd ki a szívedet, a szárnyaidat, és emelkedj fel. Szárnyaljatok, hisz lábaitoknál, egy meghódításra váró világ van. Egy olyan világ,  melyet szeretetetekkel, jóságotokkal, bölcsességetekkel el kell hódítani a kicsinyes gyűlölködéstől, a tunya semmittevéstől, az acsarkodó áskálódástól, a bűntől, hogy azt, az Istengyermeki szabadság, szépség, bölcsesség beragyogja.

Isten nekünk ferenceseknek adta legdrágább kincsét a szegényeket, az elesetteket, a bajban lévőket. A "Kicsinyeket", kiket a félelem, a szorongás, a a szellemi, lelki sötétség, és megannyi bűn tart hatalma alatt,  - Szent Ferenc atyánk lelkületével arra kérlek, - hogy szabadítsátok fel őket, a szeretetre, jóságra, önzetlen vidámságra, hogy  maguk is  kitárt karral, teljes életet éljenek, és hálatelt szívvel dicsérjék teremtő Istenüket.

Egy új, csodálatos  világ küszöbén álltok, diplomáitokkal a kezetekben,  Jézus Krisztus  nevében merjétek  ledönteni a falakat, és életetekkel megírni a magatok Szeretet Himnuszát.

Nevelő atyátok, Csaba t.

 

{zoomcat catid-440}