Szörnyű, barbár cselekedet: egy felajzott, részeg bulin, csak úgy „poénból" lefejezik azt, kiről Jézus Krisztus maga mondta, hogy "emberek fiai közül nem született nagyobb, mint keresztelő János".
Döbbenetes… S bár
sokat fejlődött a világ, ma is hány követője van Heródesnek, kik
hatalmukkal visszaélve pillanatnyi hangulatuk, vágyaik, indulatuk
alapján az erőszakhoz nyúlnak. És hullnak a fejek, tűnnek az álmok, a
gondolatok, a szép tervek, a remények, porba omlik az ébredező élet.
Mert nem, nem csak
fizikailag lehet lefejezni valakit. A melletted élő ember terveit,
lassan felépített életcéljait, bontakozó reményeit, tiszta érzelmeit is
pillanatok alatt durván, értelmetlenül el lehet pusztítani.
Jézus Krisztus
mellett mindenki felnőtt, több, szebb, igazabb, bátrabb lett. Aki vele
találkozott, találkozik, kivirágzik, és mosolyogva, megtisztulva rád
nevet: Zakeus, Mária Magdolna, a gadarai ördöngős… - mindenki! A beteg,
a bűnös, az elesett talpra áll, és megváltójába kapaszkodva elindul.
Krisztus szeme tükrében én magamat szentnek, jónak, igaznak láthatom,
és ez a teremtő isteni tekintet felemel, átalakít, megszentel, szívembe
pedig, hálát, ragaszkodást szül.
Mennyire nem
Heródesekre van szükségünk, kik durván ítéletet hirdetve, szemrebbenés
nélkül dorbézolnak tovább, miközben összetörnek bontakozó életeket,
tiszta vágyakat, szép reményeket! Nekünk sebeinktől, bűneinktől
megváltókra van szükségünk, szeretettel gyógyító, hibáinkból jóságosan
talpra állító Krisztus követőkre.
A népeknek sem
Heródesek kellenek, akik szavaikkal, gondolataikkal vágnak, ölnek,
hanem a nemzetet szépnek, jónak látó, csendes, kitartó szentek, kik
teremtő tekintetükkel megnyugtatják az indulatokat, felébresztik a
tiszta, nemes vágyakat, és elindítják az embereket a világot szebbé
tevő, tovább építő szeretet útján.
Bármekkora hatalma
is volt Heródesnek, és bármilyen jól szervezett adóbehajtói, eredményes
hóhérjai is voltak, az emberek nem építenek neki templomokat,
szentélyeket. Az általa erőszakból épített, világ pillanatok alatt
eltűnt. Utána semmi sem maradt, nevét is csak Jézus Krisztus miatt
tudom. Korunk kisebb nagyobb Heródesei is, ugyanerre a sorsra jutnak.
A
szeretet Istenének épülnek ma is a templomok, szentélyek, hova
alázattal mennek az emberek, megnyugodni, erőt az újrakezdéshez,
reményt a tovább menéshez meríteni. És te magad is, önmagadból,
imádságos szeretettel, Krisztus képére, hasonlatosságára átalakulva élő
szentélyt formálhatsz, melyet messziről felkeresnek gyógyulást,
újrakezdést kereső testvéreid. Kezdetben talán csak férjed, feleséged,
gyermekeid bújnak hozzád, de Krisztusból táplálkozó fényed, meleged,
ahogy mind tisztábban ragyog, úgy leszel forrássá, életet adó gyógyírré
sokak számára. Kisebb testvérként alázattal, bátran nyúlj testvéreid
hónalja alá, és emeld fel őket! Bízzál bennük, segítsd, hogy azzá
váljanak, minek Krisztus megálmodta őket, hogy felnőjenek és éljenek
szabadon Istengyermeki méltóságukban!
Testvéredet megszentelve szenté válsz te magad is. Olyan egyszerű, indulj hát el végre a szeretet útján!!!
Csaba t."