Nagy nagy szeretettel hívjuk és várjuk őket, gyerekeink számára, talán az év legnagyobb napja, mikor ezek az erős, nagyszerű emberek lehajolnak hozzájuk, és szeretettel maguk elé emelik a nyeregbe, hogy megosszák velük életük nagy örömét a száguldást.

Erre az ünnepre nagy szeretettel hívjuk, várjuk a Dévához közeli házak gyermekeit is, azokat akik, a tanulásban, viselkedésben megértek már arra, hogy egy ilyen szép szombattal megajándékozzák őket a nevelőik.

A motoros zarándoklat szervezőjének, Bujdosó Janónak a levelét is szeretettel megosztom veletek.

Szeretettel, csaba t.

BUJDOSÓ JANÓ LEVELE

2005.-ben elindult egy esemény, amely hagyománnyá vált és példaként szolgált arra, hogy a motorozás érzését lehet és kell is jó célokra fordítani. Ez volt Déva! Az eltelt három esztendőben nagy létszámmal mentünk ki látogatóba minden szeptemberben, vittünk anyagi és érzelmi segítséget a határon túli magyarságnak, Böjte atyának és az ő kis pártfogoltjainak. Nem titkolt cél volt első alkalommal, hogy a sikertelen 2004.-es népszavazásra reagáljunk, kifejezve azt az érzést, hogy a Kárpát- medence magyarsága nem feledkezik el egymásról, s nemcsak gondolataival, de tetteivel is kifejezi szolidaritását és együvé tartozását. Azok, akik ezeken a túrákon részt vettek, maradandó élményeket zárhattak a szívükbe, ami talán túlzások nélkül is átsegített minket, a szeptembertől szeptemberig tartó nehezebb időszakokon. Elmondhatatlan büszkeséggel töltött el, hogy ebben a három esztendőben, sok baráti kör, csoport, motoros, kezdett olyan akciókba, jótékonysági, segítő szándékú megmozdulásokba, ami követte Déva gondolatiságát, s tett mindenki által követésre méltó erőfeszítéseket itt, a határainkon belül. Ezekről a megmozdulásokról legtöbbször tájékoztatva lettem, amit tiszta szívvel köszönök, még akkor is, ha végességem miatt nem tudtam, tudok a legtöbbön részt venni. Járva az országot, beszélgetve veletek, egyre több felől hallom, hogy Erdélyt választjátok közös programjaitok céljául, nyaralásra, ismerkedésre és az ottani motorosokkal egyre szorosabb kapcsolatot építetek ki. Ez volt a célom annak idején. Annak felismerése, hogy nem szabad egymásról elfeledkeznünk, a közös nyelv, hit, kultúra, történelem, a Szent Korona elszakíthatatlanul összeköt minket. Azoknak, akiknek felvarróval, levél válasszal, filmmel, ígérettel maradtam adósa, elnézését kérem, sajnos sokat kell még tanulnom, tanulnunk, s az erőnk, lehetőségeink végességét meg kell tanulnunk elfogadni.

Déva elindításakor nem titkolt szándékom volt, hogy az egy emberöltő alatt teljesíthető célként valósuljon meg az, hogy minden elcsatolt területet meglátogassuk egy jó céllal felvértezett út kapcsán. Ez Erdéllyel sikerült. Mint tudjátok, Kárpátalja komoly akadályokba ütközött, így elmaradt, de higgyétek el nem a gondok fékeztek meg minket, hanem a félelem, ami kintről érkezett. De a gondviselés mégis ad lehetőséget, hogy folytassuk azt, amit Dévánál elkezdtünk.

Ezért meghívlak benneteket 2008. 09. 06-07.-én (péntek-szombat) a Felvidékre Perbenyikbe (Pribenik).

A Szinesen keresztül (Iron Horses MC) a Felvidéki Farkasok kerestek meg azzal, hogy ezen a helyen jönne létre a Jó Pásztor otthon, ahol a még meglévő magyar árvákat gyűjtenék össze, s hoznának létre egy Dévához hasonlatos magyar gyermekotthont. Külső segítség nélkül 4 éve harcolnak a megvalósításért. E küzdelemben Szabóné Kozár Éva református lelkésznő már a feladás gondolatával játszott, de beszélgetésünkkor reményt látott a megvalósításra. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Kassa, II. Rákóczi Ferenc fejedelem sírhelyének városa, mára 5% magyarsággal rendelkezik, s ez a szám további csökkenést mutat. A folyamat visszafordíthatatlanná válhat, ha a magyar nyelv oktatásának, megőrzésének lehetőségei elvesznek, ha megszűnnek a magyar iskolák, óvodák, ha nem támogatjuk az ilyen kezdeményezéseket. Ezért kérlek benneteket arra, hogy adjátok nekem és a magyarságnak a szeptember hónap két hétvégéjét. Nagyon nagy szükség van rá! Itt nem fognak minket gyerekek fogadni, itt nem lehet motoroztatás, csak tenni akaró, segítségre szoruló emberek fognak minket várni, de talán a mi segítségünkkel pár év múlva, büszkén mehetünk ki, a már beköltözött gyerekek megerősítésére.

Itt nem a falakat kell majd megtartani, hanem az alapokat kell letennünk!

Tisztelettel és szeretettel kérlek benneteket, tartsatok velem! Szebb Magyarországot!

Bujdosó Janó

Felvidék: 2008. 09. 06-07.

Déva: 2008. 09. 20-21.