Többen is néztük, sőt le is fényképeztük a tegnap este, dec. 21-én, a hajdani "betlehemi" csillagot. Néhány képet szeretettel megosztok. Lám, eltelt kétezer év és úgy tűnik a képekről, hogy mindenki valami hasonlót, de mégis valami mást látott! Szerintem a nagy kérdés nem az, hogy a napkeleti bölcsek mit láttak, hanem az, hogy mi adott nekik erőt, hogy útra keljenek és minden nehézséget vállalva megkeressék a gyermek Jézust azt a személyt, aki életüknek célt, örök értelmet adott! Ők láttak valamit, majd hoztak egy döntést, felálltak, és elindultak, megkeresték, megtalálták, ajándékokkal kedveskedtek, szeretetüket, hódolatukat kifejezték Jézus Krisztus iránt! 

Számunkra sem az a kérdés, hogy mit látunk, hanem az, hogy merünk-e, tudunk-e döntést hozni, talpra állni, útra kelni, hogy megkeressük azt mi értelmet ad a létünknek, hogy megtaláljuk, és szeretettel átöleljük a világ Megváltóját, Jézus Krisztust?! A kérdés egyszerű: a látványból, a tapasztalatainkból lesz-e döntés, cselekedet, élet? Vagy csak egy élmény, melyről egy kávé mellett elbeszélgetünk a mindennapok csendes hullámverésében!?

Bátorítalak, kelj útra, hisz téged is vonz az egész világot magában foglaló ragyogó fehér folt, a Végtelen, a mesés gazdagságot ígérő Sziget, mely biztos, hogy nem lakatlan, hisz a Szentháromság ünnepi asztalánál, minden korok szentjeinek társaságában a Megváltónk vár reánk! 

Az ajándékozás Istenétől, karácsonyfád alá, számodra a napkeleti bölcsek bátorságát kérem, azt az erőt, mely talpra állít és elindít önmagad megvalósításának útján, a családalapítás, a gyermekvállalás, a saját álmod, a vállalkozásod létrehozásának útján, egyszóval a szeretet Istenének kitárt karjai közé vezető úton!!

Kívánok áldott karácsonyi ünnepet neked és drága szeretteidnek, 

Csaba t.