Főegyházmegyénk 1ooo éves születési évfordulója, egyfelől hátranézésre, de ugyanakkor a holnap tudatos vállalására is késztet mindannyiunkat.

 

 

 

 

 

 

Ezer év: mennyi küzdelem, harc, újrakezdés? Reményből, kitartó munkából hány kis falú és nagy város, templom és iskola született az ezer év alatt? Hányszor kondultak meg főegyházmegyénk templomainak harangjai, hogy örömünnepre, keresztelőre, esküvőre hívják az embereket, de hányszor szaggatta szét a csendet, a bajban félrevert harangzúgás, a temetésre hívó lélekharang sírása?

Ki tudná megszámlálni, hogy hány megtört szívű bűnös, a feloldozó pap szavaiból erőt merítve, kezdett új életet? Hány ragyogó szemű fiatal és idős járult hittel az Úr asztalához, hogy találkozzon az oltáriszentségben köztünk lakó élő Istennel?  Bérmáló főpásztoraink imájára, hány szebbre, többre vágyó lélekre szállt le a Szentlélek életadó ereje, fénye. Tudósok, tanárok, papok, orvosok, földmívesek, és iparosok milyen hosszú sora kígyózik imádságos kitartó munkával ebben az ezer évben, gazdagítva, táplálva nemcsak népünket, hanem az egyetemes emberiséget is.

Ezer év: álmok, kudarcok és sikerek, a mi nagy családunk közös története, mely meghatároz, mely összefog bennünket, mely egy nagy családdá formálja népünket. És ezen a sok-sok éven keresztül, mint egy aranyszallag, mely mindenütt jelen van, ott ragyog a Szent István által, királynőnkké koronázott Mária csodálatos jelenléte. Patrónánk, a Magyarok Nagyasszonya, Mária mindig, mindenben velünk volt, velünk van.  Hányszor fordulhattak őseink imádságos szeretettel, örömükben és bánatukban Szűzanyánkhoz? Rózsafüzért mondó népünk mindennapi olvasója, lelki eszmélődésünk  tankönyve, az örvendetes, a fájdalmas, és a dicsőséges titkok átimádkozása, a csendes "máriás" szemlélődés. A "Térdenálló Mindenhatóságtól", Máriától tanulunk Igent mondani az életre, a gyermekáldásra, az áldozat vállalására. Ő a mi példaképünk, hogy alázattal Istent hordozva, jókedvvel, szeretettel szolgáljuk testvéreinket, de tőle szeretnénk erőt nyerni keresztünk hordozásához a szenvedésben. Tőle tanultunk jókedvet, Magnificatot éneklő életörömet, mely népünk vidám lelkületének a forrása.  Mindannyiunk végső bizalma, hogy gyengeségeink ellenére, anyai szeretettel majd kézen fog és halálunk óráján elvezet Szent Fia országába, hogy részesítsen az Ő mennyei dicsőségéből.  

Évszázadokon keresztül nem volt senki más, kit népünk tiszta szívvel megkoronázott volna, kinek ünnepeire önként, évről-évre, újból és újból dalolva összegyűlt volna. Soha senki más emberről nem írtak Erdély földjén olyan sok verset, dalt, nem festettek, faragtak olyan sok műalkotást, mint Máriáról. Isten teremtette szép családunk édesanyja, a napba öltözött Mária! Mi az Ő népe vagyunk, gyermekei az Ő szellemi örökségének hordozói! Kis Máriák Erdély földjén!

Számunkra az ezer éves évforduló nem egy vízválasztó, nem kell felülvizsgáljuk az eddigi életünket, hogy új irányvonalakat tűzzünk magunk elé. Jó úton jártunk! Nekünk csak egyetlen dolgot kell tegyünk: még nagyobb lendülettel és hittel belevessük magunkat  Mennyei Édesanyánk példájára, Teremtő Istenünk karjaiba.

Ezer éves jubileumunk alkalmával, mondjunk igent a holnapra, az életre, Isten velünk kapcsolatos csodálatos terveire. Legyen továbbra is Mária a mi Mennyei Királynőnk! Szent István példájára tudatosan mi is ajánljuk fel létünk, családunk, népünk lelki koronáját Nagyasszonyunknak! Hegyeink közé zárt életünk, legyen a názáreti csendes szeretettel egymásra figyelő Szentcsalád élete. Mindennapi munkánkban legyen eszményképünk, az emberekkel csendesen együtt dolgozó Istenember, ki Mária karjai között látta meg e gyönyörű világot, és Mária karjai közül hullott a sírba, honnan dicsőségesen feltámadott.  

Ez a mi utunk, és ezért tudatosan megszenteljük ezt a plakettet, melyen népünket jelképező Magyar Szentkorona, Máriának újból fel van ajánlva. Ezt a jubileumi emléket, mi imádságos szeretettel elhelyezzük otthonunk falán, hogy soha ne felejtsük el, hogy a mi királynőnk, létünk irányítója -Nagyasszonyunk, és az a szeretet és jóság, mely vezette őt Jézus Krisztus hordozásában, szolgálatában.

Nagyasszonyunk Mária, Szent István királyunk téged választott népünk eszményképének, királynőjének. Te vezettél ezer éven keresztül jóban-rosszban, a te anyai szereteted óvott s védett mindennapjainkban. Az életre, Isten akaratára igent mondó, a te názáreti csendes életed, Krisztust a golgotáig követő  szereteted, a mi élet útunknak is az iránytűje. Tudatosan melletted, veled döntünk e szent jubileumon. Szép Szeretet Anyja, Mária, fogjad szorosan a kezünket és vezessél tovább, mert veled szeretnénk tovább építeni Szent Fiad országát Erdély földjén.

Szeretettel,

Csaba t.