"...egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így kérlelte: „Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!” Jézusnak megesett rajta a szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: „Akarom! Tisztulj meg!” Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus szigorúan ráparancsolt, azonnal elküldte, és így szólt hozzá: „Nézd, senkinek se szólj erről, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és tisztulásodért ajánld fel a Mózes által rendelt áldozatot, bizonyságul nekik.” Ő azonban, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább távolabbi, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen özönlöttek hozzá az emberek."
Mk 1,40-45
Gondoljunk vissza a pandémiára, milyen szigorúan vették a távoltartást, a maszk viselést! A lepra szörnyű betegség, akkoriban arra nem volt orvosság! Aki leprás lett, azt a közösség kiűzte magából és ha visszajött a településre, egyszerűen lenyilazták! Jézusnak egy ilyen emberen megesik a szíve, szoba áll vele, megérinti, meggyógyítja. A leprás meggyógyul, de Jézus maga is fertőzött gyanús lesz, és a leprától félő emberek őt is kiközösítik!
Jézus tudta, hogy a lepra milyen szörnyű betegség és mégis vállalja a közösséget, az érintkezést a bajban lévő emberrel. Jó látni, hogy a Mesterünk nem kerüli a rázós, nehéz helyzeteket, a problémás embereket! A bajban lévő emberrel Jézus akkor is vállalja a közösséget, ha őt emiatt elmarasztalják, elítélik! Számára az emberekkel való szolidaritás, a Szeretet parancsa mindenek felett áll, mert Krisztus maga a megtestesült, élő Szeretet.
Biztos, hogy veszélyes egy elcsúszott, talán a börtönt megjárt vagy az utcán élő olyan emberrel szóba állni, akitől mindenki fél, akit az emberek elkerülnek! Ha vállalod a vele való közösséget, ha befogadod őt vagy a gyermekét, akkor tudnod kell, hogy a jó híredet, de sokszor a testi egészségedet, épségedet is az ő kezébe teszed. A te szándékod bármennyire is jó vagy szép, az emberek csak a megvalósuló tetteidet látják és azok alapján, meg mindenféle szóbeszéd alapján ítélkeznek feletted.
Könnyű mondani, hogy ne a félelem, a gyanakvás, a kellemetlenségek, a veszélyek kerülése vezessen, hanem a szeretet parancsa, de nehéz megélni, mert keskeny, meredek az életre vezető út. Tanuljunk Megváltónktól, bátran, de bölcs óvatossággal vállaljuk a szeretet parancsát akkor is, ha kellemetlenség, kár, vagy akár a vértanúság is lenne érte a jutalmunk!