"Volt egy gazdaember, aki szőlőt telepített, bekerítette sövénnyel, belül pedig taposógödröt ásott, és őrtornyot épített. Aztán rábízta a szőlőt a munkásokra, és elutazott. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy a termést átvegyék. Ám a szőlőmunkások megragadták a szolgáit, s az egyiket összeverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is ugyanúgy bántak. Végül a fiát küldte el hozzájuk, mondván: „A fiamat csak megbecsülik!” Amikor azonban a szőlőmunkások meglátták a fiút, így szóltak egymáshoz: „Ez itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az öröksége!” Meg is ragadták őt, kidobták a szőlőből, és megölték. Amikor megjön a szőlőskert ura, ugyan mit tesz majd ezekkel a szőlőmunkásokkal?” Ezt válaszolták: „Gonoszul elbánik a gonoszokkal, a szőlőt pedig más munkásokra bízza, akik idejében átadják neki a termést.”

Mt. 21,33

Isten selejtet nem teremt, de akkor honnan van a gonosz lélek, a pokol és az a sok - sok bűn? 

A Sátán egy csodálatos teremtmény, egy nagyszerű angyal volt, szabad akarattal rendelkezett, Isten ellen döntött, döntésével magából, ő teremtette a Sátánt!.... A poklot sem az Isten teremti, azt az ember teremti azzal, hogy Istent kizárja az életéből... Isten a mennyország, az Ő hiánya a pokol! A sötétség nem a napfény gyermeke!

Az anyagvilágból kiemelkedett ember öntudatra ébredt, és ennek lényege a szabad akarat! A drága szőlőbirtokot a gazda rábízza a munkásokra. Ők dönthettek volna bizalommal a gazda akarata szerint az együttműködés mellett is, de ők önző, kapzsi vágyaikat követve csalnak, lopnak, sőt gyilkolnak.  Döntésüknek következménye a sorsuk.  

A rosszat nem az Isten teremti, azt az ember teremti saját magának.  Felfuvalkodott gögösségében, tudva, akarva aki bűnt követ el, az ellöki magától az Istent. Isten végtelen szeretetével tudomásul veszi a döntést, de nem fordít hátat duzzogva. Továbbra is ott áll az ajtóban és zörget: "itt állok az ajtód előtt, és kopogtatok! Aki meghallja a hangomat, és beenged, ahhoz bemegyek, és együtt vacsorázom vele." Jelenések könyve 3, 20  

Istentelennek, üresnek érzed a lelked?! Állj fel, a magad építette sötét pincéből menj ki a fényre! Nem az áldott nap árassza a sötétséget, hanem fáradságos munkával te falaztad be magadat, teremtettél magad számára egy fény nélküli sötét kriptát, ez a hideg, magányos verem a pokol. Állj fel és tépd fel az ajtót, ablakot, és a fény beragyogja arcodat, minden szebb, egyszerűbb lesz, láthatóvá válik minden! Társaid körülvesznek, és elindulhatsz a ragyogó fény felé. A mennyország várr reád, melyről maga Jézus mondta: Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amitIsten azoknak készített, akik őt szeretik." I. Kor. 2,9 

Bizalommal, 

Csaba t.

2024. március 01. - Péntek