Jézus az égre emelte szemét és így imádkozott: Szent Atyám, nemcsak tanítványaimért könyörgök, hanem azokért is, akik a szavukra hinni fognak bennem. Egyek legyenek mindnyájan! Amint te, Atyám, bennem vagy és én tebenned, úgy legyenek ők is mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem." 

Jn 17,20

Gyönyörű ima, gyönyörű mondatok, és mégis azt látom, hogy oldott kéveként hull szét nem csak a világunk, de a szűkebb családunk, közösségünk is. Semmi sem elég, nem elég jó az ami van, amit a másik nyújtani tud, nem elég se a társunk, de még mi magunk is kevésnek tűnünk a saját szemünkben. Ezért öltözik sok ember naponta más ruhába, cserélgeti a frizuráját, a kinézetét és persze a barátait, a munkahelyét, mindent, mert neki semmi sem elég jó! Urunk bálványimádók lettünk! Rólad megfeledkeztünk és azt a végtelen szépséget, jóságot, igazságot, gazdagságot amit csak Te adhatsz meg nekünk, azt a teremtményeidben keressük. 

Eléd térdelek Uram, és bátran kimondom, hogy számomra te vagy a minden, a végtelen, erős, hatalmas, jóságos Isten, lángoló szeretettel imádlak teljes szívemből, lelkemből, minden erőmből. Ugyanakkor szeretem a körülöttem élő embereket, akárcsak magamat, még azokat is akik vélt vagy valós hibáimért, mulasztásomért elítélnek, bírálnak. Szeretem Uram az élő és az élettelen alkotásaidat is, szeretem a színüket, formájukat, mert te is szereted őket, hisz ha nem szeretnéd meg sem teremtetted volna. Szívem csordultig van hálával és köszönettel mindenért amit adtál és azért is amit megengedsz, hogy megtörténjen velem, hisz tudom, hogy mint a művész a vésőt nem gyűlöletből használod, faragsz és morzsolsz, hanem gondos jósággal formálsz és alakítasz! Alázattal bevallom, hogy nem értem a terveidet, azt sem melyet velem kapcsolatban próbálsz jó végre vinni, de azt sem amely mentén világodat építed, szépíted. Nem tudom a választ sem a mi, sem a hogyan kérdésekre?! Ennek ellenére gyermeki bizalommal hiszem és vallom, hogy Te nem csak bölcs és erős vagy, hanem atyai gondviselő jóságoddal biztos, hogy szüntelenül munkálkodva olyan gyönyörű világot teremtesz bennünk és körülöttünk, amiről a Szentírás bátran mondhatja: "Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, amit Isten azoknak készített, akik őt szeretik."  Korinthusiaknak írt levél 2,9

Uram, pünkösd ünnepére készülve áraszd ránk Szentlelkedet, erősíts meg az irántad való bizalomban, szeretetben, hogy így magunk is bizalmat, szeretetet árasztva a világban szolgálhassunk Téged, világunkat folyamatosan tovább teremtő Szentháromságot. 

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

Szent Istenfélelemmel, 

Csaba t. 

Kép: Kinyílt a pünkösdi rózsa a szászvárosi kertünkben. 

2024. május 16.