„Látjuk, hogy mértéktelen habzsolásunk, önkontrollunk hiánya, a rongyrázás, a fölvágás hova vezeti az emberiséget. Ma már nemcsak energiaválság van, hanem életválság is. Az emberek elpusztítják, felfalják, elhasználják gyermekeik jövőjét. A szeretetből vállalt böjt – amikor a nagyobb jóért szívesen vállalom a lemondást, a tekintetemmel nem a hiányaimat, a veszteségemet számolom, ha felfelé tekintek – felszabadítja az embert a test kötöttségei alól, így a lélek szabadon szárnyalhat, hogy közelebb kerüljön Istenhez.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
„Simon, János fia, szeretsz te engem?” Ő azt felelte: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek!” 