Idős, beteg testvéreinkkel, ha lehet, s ha nem akkor értük, sétáljunk egyet e gyönyörű őszi délután! 

Már nyugdíjas vagyok, így engem is elvihettek már sétálni. 

Szeretettel, 

Csaba t.  

Szolidaritási séta az Alzheimer-világnapon

Szeptember 21. az Alzheimer-világnap. 2012-től a kampányt egész szeptemberre kiterjesztették. A Nemzetközi Alzheimer Társaság kezdeményezte világnap alkalmából a tagszervezetek által több mint 25 éve megrendezett események célja javítani a betegségtudatosságot, felhívni a figyelmet a betegséggel kapcsolatos tévhitekre, illetve a betegek életkörülményeinek javítására.

Szeptember 21-én az Alzheimer-kór világnapját ünnepelik szerte a világon, Kolozsváron is ezt tette az Alzheimer Café támogató csoport. Figyelmük a demencia egyik formájában, az Alzheimer-kórban szenvedő betegekre és hozzátartozóikra irányul.

Az Alzheimer-kór láthatatlan népbetegség, a lakosság nagy hányadát érinti a kor előrehaladtával. Az Alzheimer Café nevű csoport tagjai, köztük a Szent Mihály-nőszövetség több tagja is a vezető, Madaras Kata pszichológus kezdeményezésére szeptember 21-én erre igyekezett a figyelmet felhívni, szerető, empatikus szolidaritást vállalni, ahogy egy rövid, szép őszi sétán lila szalagot viselve a Sétatérre gyalogoltak. Egyesek megpihentek a sétatéri padokon a tó mellett, míg mások a tornaszereket próbálták ki tudva, hogy a mozgás minden formája hasznos és kívánatos idősnek és fiatalnak, egészségesnek és betegnek egyaránt.

A főtéri plébánia hittantermébe visszatérve együtt ebédelt a csoport, közben arról beszélgettek, mégis milyen előnyök lapulnak az idősödés élethelyzetében. Ahogy az ember idősebb lesz és elmúlik az ifjúi hév, sokkal nyitottabb, bölcsebb, empatikusabb lesz, megéli a szabadságát, mert már nem harcol az elismerésért, hanem örül a lehetőségeknek és hálát ad minden jó percért, minden jó szóért, minden találkozásért. Az idő kinyílik és értékesebbek lesznek a kis cselekedetek, a szép gesztusok, lecsillapodnak a hangos harcok, vágyak, idő jut mindent kipróbálni, amire korábban a rohanásban nem volt idő. És figyelem jut önmagunkra, a személyes fejlődésre.

Kolozsváron Alzheimer Café legközelebb október végén lesz.

Adatok és tények a demenciáról

A szellemi képességek kóros mértékű elvesztésével járó demencia világszerte súlyos problémát jelent.

Európában több mint 7 millió ember lehet közvetlenül érintett.

A világon 50 millióan szenvednek Alzheimer-kórban.

A betegségcsoport súlyos terheket ró a betegre és környezetére, a közvetetten érintettek száma ennek többszöröse.

Becslések szerint az évtized közepére 150 millió demens beteg él a Földön.

A kórra jellemző tünetek megjelenését akár 10-30 évvel előzhetik meg az agyat érintő elváltozások.

Az ápolásban résztvevő hozzátartozók mintegy 40%-a magas vagy nagyon magas érzelmi válságról, stresszről számol be.

45%-kal növeli a demencia kockázatát a dohányzás.

65% a nők aránya a 65 évnél idősebb, diagnosztizált betegek körében.

65 év feletti demens betegeknél az átlagos várható túlélés 8 év, ugyanez 90 éves kor felett 3 év.

Az Alzheimer-kór a leggyakoribb demenciához vezető neurodegeneratív betegség, amelynek során az agy bizonyos területein plakkok és zárványok alakulnak ki, ami az agyi funkciók beszűküléséhez, a magatartás megváltozásához, végül a szigorúan monoton, folyamatos progresszió következtében biológiai leépüléshez, az önellátásra való teljes képtelenséghez vezet. A kór kialakulásának okai nem ismertek, de bizonyos rizikófaktorok (magas vérnyomás, fejtraumák, rosszul kezelt cukorbetegség, egyes nyugtatók, elhízás) növelik a megbetegedés kockázatát. A betegség kezdetben enyhe formában, általában memóriazavarral jelentkezik: a beteg nem képes új ismereteket szerezni, a korábban tanultakra emlékezni, nehezen ismeri fel a környezetét, különösen idegen helyen könnyen eltéved, emellett elveszíti az időérzékét, nehezen találja a szavakat, nehezen érti az összetett vagy elvont fogalmakat. Magatartása inaktívvá, visszahúzódóvá, esetleg agresszívvá válhat, néha depresszió, paranoia tünetei jelentkezhetnek. Középsúlyos, súlyos állapotban előbbiek további romlása mellett megszűnik a betegségtudat, csökken a testsúly, a végtagok merevvé válnak, járásképtelenség lép fel, így a mindennapi élet tevékenységei (pl. öltözködés) is egyre nagyobb nehézséget jelentenek. Végül beszédkészsége, beszédértése megszűnik, inkontinencia és epilepsziás rohamok jelentkezhetnek, a mindennapi élet tevékenységeire (öltözködés, fürdés, WC-használat, táplálkozás) képtelenné válik. A Nemzetközi Alzheimer Társaság a világon 50 millió főre becsüli a demenciával élők számát, legnagyobb részük (külföldi adatok alapján 50-60%-uk) Alzheimer típusú primer demenciával küzd. A várható életkor növekedésével az Alzheimer okozta demencia előfordulása és az ellátási szükségletek is egyre inkább nőnek – azok minden társadalmi és gazdasági terhével. A betegség nem megelőzhető, nem gyógyítható. A gyógyszeres tüneti kezelés célja a funkcionális kapacitás megőrzése, és a kórházi kezelés szükségességének késleltetése. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre az Alzheimer-kór előrehaladását visszafordító vagy azt jelentősen lassító gyógyszer, a kór egyes tüneteit viszont lehet kezelni. A kezelés az Alzheimer-kór tüneteinek csökkentésére irányul, ide értve az álmatlanságot, a szorongást, az ingerlékenységet és a hangulatzavart.

www.romkat.ro