A 18 éve végzem gyermekvédelmi munkámat. Jelenleg több mint 5o otthonban, több mint 2oo világi munkatársammal, közel 2ooo szegény bajban lévő gyermek mindennapi gondját, vállaljuk, és hordozzuk Isten nevében.
A nevelői munkámban, mindig is a mi urunk Jézus Krisztus volt a példaképem. Krisztus Urunktól tanult, nevelési elveinket, hét pontban, röviden összefoglalnám.
1. Az ember iránti végtelen tisztelet: Jézus Krisztus bizik a Mennyei Atya alkotásában az Emberben. Tudja, hogy az ö Atyja selejtet, rosszat nem teremt. Ha egy sérült Dürer metszet kerülne a birtokunkba, megtennénk mindent, hogy az újból olyan szép legyen, mint ahogyan azt az alkotója megálmodta. Minden egyes lélek egy csoda, egy nagy érték, mert a világ legnagyobb zsenije alkotta azt, az élő Isten. A gyermekek nagyon értékesek, mert halhatatlan, és mert nem lehet tudni, hogy ki lesz közülük a XXI század: Szent Ference, Szienai Szent Katalinja, Kalkuttai Boldog Teréz anyája, vagy II. János Pál pápája.
2. Szeretetből fakadó párbeszéd: Jézus Krisztus a bűnös Sault nem eltapossa, hanem megszolitja, szeretettel párbeszédet kezd vele: Saul – Saul, miért üldözöl engem. Tudjuk jól, hogy az évekig tartó párbeszédnek a gyümölcse az, hogy Saulból lesz a népek apostola. És végül megírja a világtörténelem legszebb versét a Szeretet himnuszt. A pedagógus dolga elkísérni akár a Szent István vérétől, a Szeretet himnuszig az embert. Minden emberben ott van egy csodálatos Szeretet himnusz. Jézus kiszerette Saulból a szentet, a mi dolgunk ugyanez, kiszeretni a jót a szépet a gyermekekből.
3. Befogadni az életünkbe: Jézus megossza mindenét az apostolokkal. Péterékkel való találkozása után a szentírás azt mondja, hogy: „aznap nála aludtak”. Én is befogadtam, befogadom az életembe a gyermekeket. Jézus Kánában nem csak magának szaporítsa a bort, hanem mindenkinek jut belőle. Mindazt mit Isten kegyelméből kapok, beleértve az időmet, a mindennapjaimat is, az asztalom legfinomabb falatjait is megosztom a Mesterem példájára a gyermekekkel is. Így a gyermekeim érzik, hogy én őket úgy tekintem, mind Szent József a kis Jézust, hisz ők nem a test és a vér kívánságából, hanem Isten akaratából lettek a gyermekeim.
4. Az élet kihívásait nagyon komolyan kell venni: Krisztus nyíltan beszél a gonosz lélekről, ki mint ordító oroszlán jár körül és keresi, hogy kit nyeljen el. Jézus nem tudja megvédeni még a tanítványait se maguk szabad akaratától, a kísértésektől. Én sem tudok új világot teremteni a gyerekeknek, ebbe a világba fognak kilépni. Ezért szeretném felkészíteni őket, hogy fizikailag, szellemileg, lelkileg megtudják állni a helyüket még a jég hátán is. Mint egy jó edzőtől kollégáimtól is azt kérem, hogy tanulásban, mindenféle feladatokkal, munkával dolgoztassák meg a gyermekeinket. Célunk, hogy bátor, életerős, győzni tudó fiatalokat neveljünk. A gonosz nagyon erős, de mi Istenben bízva erősebbek lehetünk.
5. Az újrakezdés Isten nagy ajándéka: Legdrágább ajándék mit Krisztus adhat nekünk, a kiengesztelődés csodálatos lehetősége. Nagyon fontosnak tartom, hogy a bűnbánat tartásban elöl járjak, és tudjunk, tanuljunk meg kiengesztelődni a kisebb nagyobb konfliktusok után is. Nem egyszer használatos zsebkendő az ember. Meg kell tanítanunk a gyermekeinket fel- állni, és alázattal Istenben bízva újra kezdeni. Egy barátság, a házasság, egy szent állom nem csak az első tévedésig, bűnig tart. Krisztus, húsvét hajnalán feltámadt, újrakezdett, és nem a múlt sebeit nyalogatva félrevonult, hanem bátran előrenézve össze gyűjtötte apostolait, finom reggelit készített nekik a galileai tó mellett, és duzzogás nélkül újra kezdett.
6. A szent egyszerűség, szegénység: Krisztus Urunk, és Szent Ferenc az ö alázatos kistestvére, mindig a természetes egyszerűség, a szegénység Úrnőjének kezét fogva élték életüket. Tudom, hogy ha az ember élete hátizsákját nagyon telerakja, akkor már nem él, hanem cipekedik, és az anyagiak előteremtésének verejtékes mókuskerekébe találja magát. Mi nagyon szegényen indultunk, soha nem volt biztos anyagi költségvetésünk, eddigi életünkben a gondviselő Isten terítette nap mint nap meg az asztalunkat, és ez hihetetlen nagy békét, szabadságot adott, ad a nagycsaládunknak. Kisebb testvéri alázattal éljük életünket, egyedül Istennek szolgálva, bízva abban, hogy kinek gondja van az ég daloló madarára, az gondozni fogja az Őt imával, jókedvű kacagással, dicsérő árvákat is.
7. Máriás lelkület: Jézus Krisztus az életét bízta az Édesanyjára, Máriára. A názáreti Szentcsalád, a Boldogságos Szűz Anya volt mindig is a mi példaképünk. Első házunkat Déván, Mária tiszteletére ajánlottuk fel, öt kértük, hogy legyen a mi Mennyei Anyánk. Az ö szeretetből Istennek igent mondó, jókedvel szolgáló, Magnificatot éneklő, munkától nem félő lelkülete vezetett a mindennapokban. Isten ajándékaiért, akár a tövisekért, törökért, melyek Mária útját is szegélyezték, mi is alázattal a magunk két kis gerle fiókáját, hálás szívvel felajánljuk.
Szeretettel,
