Csodálom Mesterünket, nem parancsokat osztogat, nem zsarol, vagy fenyeget, nem is manipulálja az emberek gondolkodását, hanem nyugodtan, bölcsen érvel, tanítja az embereket! Jézus tudja, hogy a tudás, olyan mint a fény, mely megvilágosítja az ember értelmét, erőt, önbizalmat, határozótságot ad, hogy jó döntéseket hozzunk és azokhoz őszintén ragaszkodjunk!! Világunk bölcs tanítok után kiált, olyanok után kik nem erőszakkal nyomják le torkunkon a vélt "igazságaikat", hanem bátran ki mernek állni az eszmék piacára szellemi kincseikkel, világunkat szebbé, jobbá tevő portékáikkal! Egy igazi tanító nem "legyőz", lehengerel az állításaival, hanem bölcsen, szerényen "meggyőz" cáfolhatatlan érveivel!!
Hagyjuk, hogy Jézus tanítása átjárjon, megvilágosítsa értelmünket! Merjünk mi is a bölcsesség lámpását magasra emelni ott ahogy élünk!!
Csaba t.
Abban az időben: Jézus hazament Názáretbe. Tanítványai elkísérték. Amikor elérkezett a szombat napja, tanítani kezdett a zsinagógában. Sokan hallgatták, és csodálkozva mondogatták: „Honnét vette ezt? Miféle bölcsesség ez, amely neki adatott? És a csodák, amelyeket kezével véghezvisz! Nem az ács ez, Mária fia, Jakab, József, Júdás és Simon rokona? S ugye nővérei is itt élnek közöttünk?” És megbotránkoztak benne. Jézus erre megjegyezte: „Nem vetik meg a prófétát, csak a hazájában, rokonai körében, a saját házában.” Nem is tehetett ott csodát, csupán néhány beteget gyógyított meg, kézrátétellel. Maga is csodálkozott hitetlenségükön.
"Jézus ... tanítani kezdett!"