Jézustól azt tanuljuk, hogy nincs lehetetlen helyzet! Ö nekünk azt tanítja, hogy: "Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én végbevittem, sőt még nagyobbakat is végbevisz!" (Jn 14)
Higgyünk Jézus Krisztusban a mi Urunkba és vegyük komolyan a munkánkat, mert Isten egészen biztos, hogy olyan feladatot nem biz ránk mihez erőt, képességet nem ad, biztos, hogy képesek vagyunk feladatainkat jó végre vinni!!
Előttünk a nagy példa, Krisztus nevében előre!!
Szeretettel,
Csaba t.
Egy alkalommal ismét nagy tömeg vette körül Jézust. Mivel nem volt mit enniük, odahívta tanítványait, és így szólt hozzájuk:
„Sajnálom a népet. Már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha pedig étlen bocsátom haza őket, kimerülnek az úton, hiszen többen közülük messziről jöttek.”
Tanítványai így feleltek:
„Honnan vehetnénk itt a pusztában annyi kenyeret, hogy mind jóllakjanak?”
Jézus ekkor megkérdezte tőlük:
„Hány kenyeretek van?”
Azt felelték:
„Hét.”
Akkor meghagyta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Szét is osztották a nép között. Volt néhány kisebb haluk is. Azokat is megáldotta és meghagyta, hogy osszák szét. Ettek, és jól is laktak. Aztán felszedték a maradékot: hét kosár telt meg vele. Mintegy négyezren voltak. Azután elbocsátotta őket. Maga pedig tanítványaival hajóba szállt, és Dalmanuta környékére ment.