A Messiást felismerő Szent Pétert, Jézus Krisztus boldognak nevezi, mert a Mennyei Atya akarata szerint gondolkozik, beszél! Ugyanakkor néhány mondattal lejjebb, mikor ugyanaz a Péter jó szándékkal, de emberi szempontok alapján nézi a jövőt, kardjához kapva kiabál Jézus ítéletével találkozik: "Távozz tőlem sátán!"
Szeretnénk mi azt hinni, hogy nagy a távolság az ég és a föld között, az életszentség és a bűnben elsüllyedt ember között, de nem így van!
Keskeny a fal és ha nem ügyelünk egykettőre átbillenhet életünk a rósz oldalra!! Igen, a rossz hír az, hogy mindannyiunk előtt nyitva áll a kárhozat ajtaja, mégha maga Jézus Krisztus is nevezne boldognak bennünket, a jó hír az, hogy az üdvösségre vezető ösvényünket soha semmi nem tudja végérvényesen elzárni elölünk. Merjük megfogni Istenünk kezét! Imádságban keressük Istenünk szent akaratát, s mindennapi életünkben hagyjuk, hogy lelkiismeretünk által, békés szeretettel vezessen minket az evangélium fényében, az aki egyedül tudja az örök életre vezető utat!
Szeretettel
Csaba t.
Kép: Dévai angyalka a hóban
Jézus egyszer elment tanítványaival a Fülöp-Cezáreája környékén fekvő falvakba. Útközben megkérdezte őket: „Kinek tartanak engem az emberek?” A tanítványok azt felelték: „Egyesek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának.” Ő tovább kérdezte őket: „Hát ti kinek tartotok engem?” Erre Péter így válaszolt: „Te vagy a Messiás.” Akkor szigorúan lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla.
Ettől kezdve arra oktatta őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie.
A vének, a főpapok és az írástudók elvetik és megölik, de harmadnapra föltámad. Erről egészen nyíltan beszélt nekik. Péter ekkor félrevonta Jézust, és szemrehányást tett neki. Erre ő hátrafordult, tanítványaira nézett, és így korholta Pétert: „Távozz tőlem, sátán, mert emberi módon gondolkodol, és nem Isten tervei szerint!”