Napi evangélium

Jó mag - konkoly?! Miből mennyi van az életünkben!? 

Annak idején ismeretlen fogalom volt ez a nyaralás! Gondolom, ha nagyszüleinket megkérdeztük volna, hogy mi a külföldi nyaralásokról a véleményük, akkor a sok úri semmitevésről kemény szavakat mondtak volna! Annak idején a pihenés címszó alatti tevékenység egészen mást jelentett! Bebarangoltuk az otthonunk környékét, gombát, teafüvet, köménymagot, erdei gyümölcsöket szedtünk, téli tűzifát gyűjtöttünk és hazafelé ha olyan volt az idő, az Oltba vagy a strandnál egyet fürödtünk....  Eltelt a nyár és a sok mezei munkában barnára sülten, szívó,s kemény testtel, jó kedvvel, a felnőttekre figyelve kezdtük az iskolát! 

Végtelenül szomorú, amikor egy ház udvarát, kertjét felveri a gaz, a termő gyümölcsfákról senki nem szedi le a termést és a tulajdonos közben kirándul, pihen, nyaral, és ha ezt még mástól "lepályázott" pénzen is teszi, akkor ez végtelenül gusztustalan! 

Gondoljuk át a nyári nyaralásainkat Isten színe előtt,

Csaba t. 

Hurrá, nyaralunk, méghozzá otthon...

Evangélium

Jézus egy alkalommal ezt a példabeszédet mondta a népnek: A mennyek országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett földjébe. Amíg azonban az emberek aludtak, eljött ellensége, konkolyt hintett a búza közé, aztán elment. 

Amikor felnövekedett a vetés, és már kalászba szökkent, akkor előtűnt a konkoly is. Erre elmentek a szolgák a gazdához, és megkérdezték tőle: „Uram, nemde jó magot vetettél földedbe? Honnét van tehát a konkoly?” Mire a gazda így felelt: „Ellenséges ember cselekedte ezt.” 

A szolgák tovább kérdezték: „Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?” Azt válaszolta nekik: „Nem! Nehogy a konkolyt gyomlálva kitépjétek vele együtt a búzát is. Hagyjátok, hadd nőjön fel mindkettő az aratásig! Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt szedjétek össze, és kössétek kévébe, hogy tűzre kerüljön. A búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe!”  

Mt 13,24-30