A 21. század emberével valahogy elhitették, hogy mindig mindenre van megoldás. Bármennyire is komplikált, nehéz, kilátástalan a helyzet, azért a történet vége "happy end-del", szerencsésen végződik.
A mi Urunk, Jézus Krisztus sír Jeruzsálem falai előtt, akárcsak az Olajfák hegyén. Drámai kép! Jézus a Mennyei Atyát hívja, s a Teremtő jön, vigasztal, de másnap mégis nagypéntekre virrad a világ. Az Atya megerősíti szent Fiát, de egy huszárvágással nem oldja meg a bűn mellett döntő ember vergődését. Jézus szeret, és önként vállalja a keresztet a golgotát! A bűn zsoldja a halál, a Megváltó szenved, meghal értünk, sajnos a drámának nincs pozitív kimenetele.
Teremtő Isten úgy szeret, hogy nem függeszti fel az emberi szabad akaratot, isteni hatalmával nem erőszakolja meg a maga útját járó embert. Csodatévő erővel nem intézi el, hogy Betlehemben legyen hideg - meleg vizes szállás a szent családnak! Nem küld lángpallosú angyalt, egy idegenvezető kerubot, aranyszélű bankkártyával, hogy biztonságban legyen az Ő drága szent Fia Egyiptomban. Különleges soron kívüli angyali pályázat nincs az Ő Megváltó Fiának: ruházatra, oktatásra. Szent József, Szűz Mária nem segélyekből, hanem verejtékes kemény munkából neveli a rájuk bízott gyermek Jézust. Teremtő Istenünk miért nem segít Máriának, Józsefnek, vagy akár az Ő szeretett Fiának csodákkal, egy kis protekciós mennyei "gondviseléssel"? Mária a mindennapi nehézségeket vállalva, feladatokat megoldva nőtt fel oda, hogy a mennynek Királynéasszonya legyen! Szent József, a gyermek, az élet mellett döntve, minden napos verejtékes munkával vált szentté, egyházunk legfőbb patrónusává. Jézus is sírva, vérrel verejtékezve a szeretet útján mindhalálig kitartva vált Megváltónkká, az emberiség legnagyobb tanítómesterévé.
Istenünk a feladatokat, terheket, ha elvenné, az érdemszerzést, az üdvösséget venné el gyermekeitől. A szeretet mellett tudatos döntés, a kitartó verejtékes munka Isten kötéllétrája, felvonója, mely a földről az égbe vezet. Isten vigasztal, bátorít, drukkol mint a vizsgára készülő ifjú édesanyja, de nem megy be gyermekével a vizsgára. Ott a szorítóban egyedül vagy, ott tornyosodik fejed fölött a kudarc, a bukás kardja. Lehet, hogy te is taknyodon, nyáladon csúszva, vérrel verejtékezel, de ha kitartasz a szeretet útján üdvözülsz, és csak így leszel valóban boldog, Isten szentje!
Szeretettel,
Csaba testvér
Kép: Lépcsősor Csíksomlyón a Szent István házban
Evangélium
Amikor Jézus közel ért Jeruzsálemhez, és megpillantotta a várost, sírva fakadt. Azután ezt mondta: „Bárcsak felismernéd te is, legalább ezen a napon, ami üdvösségedre szolgál! Most azonban el van rejtve szemed előtt. Jönnek majd napok, amikor sánccal vesz körül ellenséged, bekerít és mindenfelől ostromol. Eltipornak téged és gyermekeidet, akik falaid közt laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét.”
A 21. század emberével valahogy elhitették, hogy mindig mindenre van megoldás. Bármennyire is komplikált, nehéz, kilátástalan a helyzet, azért a történet vége "happy end-del", szerencsésen végződik.