Napi evangélium

A legszebb kristályvázában álló víz is elveszti csillogását, megszürkül, fénye megtörik, nyúlós pocsolyává vállik, de lám a hegyről köveken, törmeléken keresztül a völgybe rohanó patak mennyire élő, tiszta, ragyogó!! Testünk nagy része vízből áll, Teremtőnk, létünk óceánja vár reánk! Bennünk vígan csobog az élet, sziklákon kerekedő álmok, tervek születnek-e bennünk!?

Útra keltünk, úton vagyunk? Nem a munka, nem az erőfeszítés, - mely sokszor a kudarcokon, mint a kis patak rohanása a köveken megtörik, - öli meg az embert, hanem a helyben totyogás, a csendes pocsolya lét, az, hogy haszontalan, értelmetlen lesz az életünk!!

Szeretettel,

Csaba t.

Kép: A Retyezát csúcsán született víz nem lazsál, él, vígan csörgedezik, rohan a völgy felé, Lambert Iván gyönyörű fényképe tanúsága szerint.

Evangélium

Abban az időben tanítványaival együtt Jézus visszavonult a Genezáreti-tóhoz. Nagy tömeg követte Galileából. Sőt Júdeából és Jeruzsálemből, Idumeából meg a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, hogy milyen csodálatos dolgokat visz végbe. Jézus meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. Sokakat meggyógyított ugyanis, és aki valami bajban szenvedett, mind ott tolongott körülötte, hogy legalább megérinthesse. Még a tisztátalan lelkek is, amint meglátták Jézust, leborultak előtte, és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!” Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne híreszteljék, kicsoda ő.

Mk 3,7-12